Ha már sokat hallott a cégközlönyről, de nem is tudja, hogy pontosan mi is az, mire jó, mire lehet használni és mi a célja, akkor olvassa el cikkünket, melyben választ kaphat a cégközlönnyel kapcsolatos kérdéseire és amely egy kis útmutatót biztosít az Ön számára is.

A cégközlöny a társasági törvényeken alapuló közlemények és felszámolási közlemények, valamint hírek és információk gyűjtőhelye, amelyhez a http://www.e-cegkozlony.gov.hu internetes portálon lehet hozzáférni. A cégközlöny  minden hét csütörtökén jelennek meg, tehát ha követni szeretné a legfrissebb eseményeket, akkor az csütörtökönként azonnal meg is teheti, letöltheti az Önt érdeklő dokumentumokat és mindezt teljesen ingyenesen. A közvetlen közlemények lektorálását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Jogi Lektorátusa végzi, tehát a közvetlen közleményeket részükre címezve kell elküldeni.

A cégközlönyben nagy jelentőséggel bírnak a társasági törvényeken alapuló közlemények, amelyeknek közzétételéről nem a bíróság gondoskodik, hanem közvetlenül az adott cég, annak tagjai. Ebben az esetben leginkább a hitelezői érdekek vannak előtérbe helyezve és cég által eldöntött változásokat tartalmazzák, mint például a törzstőke leszállításának, illetve az egyszerűsített végelszámolással kapcsolatos végelszámolói hirdetmény.
A hirdetmények és információk esetében pedig a különféle jogszabály-változások és a törvények változásai kapnak nagyobb hangsúlyt.

A felszámolási közlemények esetében a felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti pályázat vagy árverés keretében hirdeti ki a cégközlöny adott számában. Ha a felszámoló a cégközlönyben közzétenni kívánt árverési hirdetmény e-mailben küldi el a Jogi Lektorátus számára a cegkozlony@kim.gov.hu címre, úgy a közlemény lektorálása elektronikus úton történik és a cégközlöny két-három héttel későbbi lapszámában megjelenik.

KÖTELEZŐ CÉGMÓDOSÍTÁS

Ezúton szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy a jogszabályi változások következtében minden, Magyarországon bejegyzett cég vonatkozásában kötelező cégmódosítást kell végezni.

A jogszabályváltozások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára!

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

Ne késlekedjen cselekedjen most!

Elmulasztása esetén a büntetés 900 000 Ft is lehet!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

1.)              kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető esetében a születési hely, idő adatokat és  az adóazonosító jelet,

2.)       igazolni kell minden cégnél a székhely, telephely, vagy fióktelep használatra való jogosultságot (befogadó nyilatkozat),

3.)       kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik.

 Hallgassa meg a Dr. Székely Ügyvédi Iroda munkatársának,  dr. Janklovics Ádámnak nyilatkozatát, amelyet a  Gazdasági Rádiónak adott a változásokkal kapcsolatban!

Ha kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illeték és közzétételi díjmentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetnie!

Tájékoztatunk mindenkit, hogy cégügyekben kötelező a jogi képviselet, amelyet kizárólag ügyvédek láthatnak el,  azt  kft-k, bt-k nem végezhetnek, ezzel ugyanis bűncselekményt (zugírászat) valósítanak meg.

Amennyiben a cégjogi kérdése lenne, a Székely Ügyvédi Iroda készszéggel segít! 

Ebben a cikkben a kötelező heti pihenőnappal kapcsolatos egyes munkajogi- ügyi kérdéseket járjuk körbe.

Melyek a heti pihenőnap kiadásának korlátai az új törvény szerint? Mi az a leghosszabb időszak, amelyet a munkavállalónak kötelező pihenőnap nélkül egybefüggően ledolgoznia? Amennyiben vasárnapra rendelünk el munkavégzést rendes munkaidőben, kötelező-e pihenőnapot kiadni az azt megelőző szombaton?

A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlen munkaidő-beosztás (tehát munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása) esetén egyenlőtlenül is beosztható [új Mt. 105. § (1)-(2) bek.]. Például egyhavi munkaidőkeretben szabályos a munkaidő-beosztás, ha az első két héten 1-1, a második két héten 3-3 pihenőnapot kap a munkavállaló. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy a munkavállaló számára egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett is hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. Ez a megkötés azonban nem vonatkozik a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalóra [új Mt. 105. § (3) bek.]. Tehát például az idénymunkát végző munkavállaló számára az előbbi példában az első két hétben akár egyetlen pihenőnapot sem kell kiadni, ha a második két hét során összesen 8 pihenőnapot kap. Arra is tekintettel kell lenni, hogy a munkavállaló számára - hacsak nem kizárólag szombaton és vasárnap dolgozik részmunkaidőben - havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani [új Mt. 105. § (3) bek.]. Erre figyelemmel a munkavállalónak akkor is be kell osztani legalább egy pihenőnapot havonta (vasárnapra), ha egyébként akár hat napnál többet is dolgozhat egybefüggően.

Összességében - a felsorolt speciális munkarendek esetén - legfeljebb 30 napot dolgozhat egybefüggően egy munkavállaló. Hozzá kell tenni azonban, hogy a munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel köteles beosztani [új Mt. 97. § (1) bek.]. Így bár elvileg lehetséges az igen hosszú távú egybefüggő munkavégzés, ez felvethet a biztonságos munkavégzéssel kapcsolatos aggályokat. Ilyen esetben e beosztástól a munkáltató tartózkodni köteles. Másfelől, ha munkavédelmi szempontból nem is, a munkavégzés hatékonysága alapján szinte minden esetben kerülendő a pihenőnapok nélküli munkaidő-beosztás, hiszen a fáradtsággal együtt romlik a munkavállaló pontossága, koncentrálóképessége.

Az új törvény olyan előírást nem tartalmaz, amely alapján vasárnapi munkavégzés esetén kötelezően szombaton kellene pihenőnapot biztosítani. A szombati napnak a munkaidő-beosztás szempontjából nincs megkülönböztetett jelentősége. Megjegyezzük, hogy a fentiek másként alakulnak, ha a munkáltató heti pihenőnapok helyett egybefüggő heti pihenőidőt biztosít. Ennek mértéke hetente legalább 48 óra, amelyet úgy kell beosztani, hogy - a kizárólag szombaton és vasárnap dolgozó részmunkaidős munkavállaló kivételével - havonta legalább egy alkalommal a vasárnapot magában foglalja [új Mt. 106. § (1)-(2) bek.].

A heti pihenőidő szabályai is rugalmasabbak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Ilyenkor a munkavállalónak hetenként legalább 40 órát kitevő és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A havi egy vasárnapra vonatkozó szabályt azonban ekkor is be kell tartani, és a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában a munkavállalónak ekkor is legalább heti 48 óra heti pihenőidő jár [új Mt. 106. § (3) bek.]. Heti pihenőidő alkalmazása mellett tehát minden héten jár legalább 40 óra, így egybefüggően legfeljebb 6 napra osztható be rendes munkaidő. A heti pihenőnap (pihenőidő) szabályaitól kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el [új Mt. 135. § (2) bek. d) és f) pont].

A bírósági mediáció jelentősége túlmutat önmagán, és az igazságszolgáltatáson kívül is teret adhat az együttműködés, partnerség értékeinek, magatartásmintáinak - mondta a Navracsics Tibor igazságügy-miniszter a bírósági mediációról tartott konferencián Budapesten hétfőn.

Az elmúlt évtizedben különböző kormányzati ciklusok alatt több törvény fokozatosan építette ki az állami segítséggel, közvetítéssel zajló mediáció, peren kívüli vitatrendezés intézményeit, eljárásait. Legutóbb idén módosult, bővült jelentősen a mediáció, és már a bíróságokon is lehetőség van közvetítői eljárásra - mondta a fideszes politikus, aki szerint ez pozitív példa arra, hogy a politikában is lehet konszenzus, bizonyos területeken az eltérő összetételű kormányok is képesek egymás munkáját folytatni.

A kézfogás szakértői vagyunk! Egyezségre juttatjuk!

www.perenkivul.com

A mediáció sikerágazat. Egy olyan terület, ahol az állam nem mint hatóság, hanem mint támogató, ösztönző partner lép be a folyamatokba, és ehhez infrastruktúrával, szaktudással segítséget kell nyújtani - fűzte hozzá a miniszter.

A szakmai rendezvény címét idézve Navracsics Tibor azt hangsúlyozta, hogy perbeszéd helyett párbeszédre van szükség polgár és polgár, polgár és állam között egyre több területen, hogy ez a szellem ne csak az igazságszolgáltatásban, hanem azon túl is egyre nagyobb teret nyerjen.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a hivatal által szervezett konferencián a mediáció előnyeit sorolva kiemelte, hogy ez a pereskedésnél lényegesen gyorsabb és olcsóbb vitarendezési mód, amely jelentősen csökkenti a bíróságok munkaterheit, és lehetőséget ad arra, hogy a bírák azoknak a jogvitáknak az eldöntésére koncentráljanak, ahol valóban semmi esély a felek közti megegyezésre. Továbbá a mediációban az ítélkező munkából nyugdíjazásuk miatt távozó nagy tapasztalatú bírákat tovább lehet foglalkoztatni.

Ugyanakkor a szakember is kiemelte, hogy a peres eljárásokkal szemben a mediáció békés, a felek nem nyertesként vagy vesztesként lépnek ki belőle, hanem partnerként. A közvetítői eljárás egy újfajta vitakultúrát képvisel, melyben nem a másik legyőzése, hanem az egymás iránti megértés, bizalom és tisztelet jelenti a megoldást. Ezért is kell támogatnia az államnak ezt a konfliktuskezelési módot, melyet egyébként az EU is szorgalmaz.

Gyengéné Nagy Márta, az OBH mediációs munkacsoportjának vezetője az MTI-nek elmondta: 2012 nyarától számos területen, így például a családjogban, szomszédvitákban, gazdasági és munkaügyi perekben van lehetőség bírósági mediációra, melyet a felek kezdeményezhetnek.
Ez az alternatív konfliktuskezelési mód átalakítja a felek viszonyát, több esélyt nyújt a másik oldal meghallgatására, megértésére, a párbeszéd helyreálltására, ami rendkívül fontos az olyan konfliktusokban, ahol a feleknek a vita eldöntése után is együtt kell működniük, például családjogi vagy szomszédjogi pereknél - tette hozzá a szakember.

Hat törvényszéken 12 bírósági közvetítővel indult el a program, de a szervezők bíznak abban, hogy előbb-utóbb minden megyében elterjed a bírósági mediáció.

(MTI)

Sokan hiányolták a munkajoggal kapcsolatos bejegyzéseket. Elindítottuk a munkajogi kérdezz-feleleket.  Várjuk az Ön kérdését, kommentjét is!

Kérdés: Milyen esetekben adható fizetés nélküli szabadság? Mik az erre vonatkozó szabályok?

Válasz:

Fizetés nélküli szabadság a munkavállaló kérelmére bármikor adható, az Mt. azon eseteket állapítja meg, amikor a munkavállalót - munkáltatói szándékra tekintet nélkül - megilleti-e szabadság. A törvény szerint jelenleg a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illeti meg

a) a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a gyermek otthoni gondozása céljából;

b) a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;

c) a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén, az otthoni ápolás érdekében [régi Mt. 138. § (5) bek. a)-c) pontok];

d) - kérelmére - a tartós (előreláthatólag harminc napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre [régi Mt. 139. § (1) bek.];

e) - kérelmére - egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a munkavállaló magánerőből a saját részére lakást épít. A fizetés nélküli szabadságot az építési engedélyben megnevezett személy vagy helyette a vele együtt élő házastárs (élettárs) igényelheti [régi Mt. 140. § (1) bek.];

f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára (új Mt. 132. §).

A munkavállaló és a munkáltató a fentiek mellett megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló mentesül a munkavégzés alól; ebben az esetben megállapodásuk szerint illeti meg díjazás a munkavállalót [Mt. 146. § (2) bek.]. A felek megállapodása alapján így lehetőség van arra, hogy a munkavállaló további fizetés nélküli szabadságban részesüljön.

Fontos megőrizni a pénztárgép kontrollszalagjait

Az adóhatósági ellenőrzések egyik legismertebb, a köztudatban leginkább élő formája a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzése, vagyis a próbavásárlás. Az azonban már sokkal kevésbé közismert tény, hogy a revizorok a nyugtaadással egyidejűleg a pénztárgép kontrollszalagján rögzített adatokat is vizsgálják, amellyel a nyugtaadási hajlandóság és gyakoriság is nyomon követhető.

A kontrollszalag tulajdonképpen a pénztárgépi nyugta szűkített adattartalmú másodpéldánya. A lényeges adatokat a pénztárgép minden nyugta kinyomtatásakor a kontrollszalagon is rögzíti: így a nyugta sorszáma, összege, és kibocsátásának időpontja található rajta.

A revizorok próbavásárlásaik során kivétel nélkül ellenőrzik a kontrollszalagot is. Ez a jogkövető módon eljáró adózónak garancia, hiszen ezzel igazolni tudja a nyugta kiállításának tényét. A vizsgálatot végző revizor a próbavásárlási tételt csak akkor találja meg a kontrollszalagon, ha a nyugtát valóban szabályosan bocsátották ki, és összege bekerült a gép memóriájába.

A kontrollszalag nemcsak a próbavásárlások, de az utólagos ellenőrzések alkalmával is fontos szerephez jut. A szalagokat időrendi sorrendben – az elévülési időn belül – úgy kell megőrizni, hogy az az ellenőrzéskor áttekinthető és azonosítható módon rendelkezésre álljon. Ez a szabály vonatkozik a napi forgalmi jelentésre is a pénztárgép és taxaméter esetében. (A megőrzés részletes szabályait a 24/1995 (XI.22.) PM rendelet és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény ( Art.) tartalmazza.)

Év végén – a bevétellel való egyeztetés érdekében – a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását is el kell végezni, és az erről készült bizonylatot meg kell őrizni. Ez a kiíratás tételesen tartalmazza az adott időszakban elvégzett napi zárások összegeit, azaz azt, hogy az egyes napokon mennyi bevételt rögzítettek, valamint, hogy naponta hány bizonylatot (nyugtát) készítettek. Mindezek segítségével utólag rekonstruálni lehet, hogy mikor, milyen összegű pénztárgépi bizonylatokat bocsátott ki a vállalkozás.

Fontos, hogy a vállalkozás eleget tegyen a kontrollszalag megfelelő megőrzésének, hiszen ellenkező esetben az Art. szigorú szankcióval, akár egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtja a mulasztó adózót.

Forrás:NAV

Ingatlanos témában maradva a következő bejegyzésben a közös tulajdon megszüntetését dolgozta fel kollégánk egy közelmúltban megtörtént jogeset alapján!A bíróság egy közös tulajdon megszüntetésében hozott ítélete:

Két testvér 3 ingatlant örökölt, közös tulajdon jött létre. Az egyik ingatlant kizárólag az egyik testvér lakta, aki egy idő után olyan helyzetben került, hogy a lakás közüzemi díjait nem tudta fizetni és jelentős hátraléka keletkezett, ezért – a közös tulajdon miatt - mindkét testvérrel szemben végrehajtási eljárás indult.

A másik testvér korábban többször kérte a közös tulajdon megszüntetését, de a hátralékkal rendelkező testvér ezt méltánytalannak érezte személyi és jövedelmi viszonyai miatt, hiszen amíg a közös tulajdon fennmarad, a közüzemi díjak megfizetése a tulajdonos társakat egyenlő arányban terhelik. A szóban forgó ingatlant hamarosan közösen értékesítették, a többi örökölt ingatlanra a közös tulajdon megszüntetését kérte a bíróságtól a másik testvér.

A bíróság ítélete szerint: a közös tulajdon megszüntetését bármely tulajdonostárs követelheti, a közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani, ha ez nem lehetséges, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között felosztani. A közüzemi hátralékkal rendelkező testvér által lakott ingatlant a felek közösen értékesítették, így erről a bíróságnak nem kellett rendelkeznie. A többi ingatlan megosztására természetben volt lehetőség.

A bíróság a jogszabálynak megfelelően megszüntette a közös tulajdont az egyik testvér kérelmére, de méltányolta a másik testvér anyagi helyzetét is.

Készítette: dr. Sass Rita

Ebben a bejegyzésünkben egy  megtörtént esetet dolgozunk fel. 

A budapesti helyi bíróság egyik ítélete rámutat egy ingatlan adásvételi szerződés alaki hibájára és ezzel összefüggésben annak érvénytelenségére:

Felperesek kiskorú (17 éves) gyermekük nevére megvásároltak egy ingatlant, melyen maguknak holtig tartó haszonélvezetet kötöttek ki.

Pár év múlva az ingatlant eladták, az adásvételi szerződést kiskorú helyett egyik szülője írta csak alá, azon ügyvédi ellenjegyzés, illetve gyámhatósági jóváhagyás nem szerepelt. Vevők tulajdonjoga nem került átvezetésre az ingatlan-nyilvántartásban.

10 év múlva az eladók szóban forgó ingatlan kiürítésére szólították fel vevőket arra hivatkozással, hogy érvénytelen okirat alapján jogellenesen birtokolják az ingatlant (az ingatlan-nyilvántartásban továbbra is kiskorú van bejegyezve tulajdonosként).

Vevők szerint az adásvételi szerződés érvényesen létrejött.

A bíróság megállapítása a következő volt:

Kiskorú tulajdonában lévő ingatlan tulajdonjogának átruházásához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, továbbá kiskorú gyermek vagyonának kezelésére a szülők, mint törvényes képviselők együttesen jogosultak. Tekintettel arra, hogy kiskorú helyett csak egyik törvényes képviselő írta alá a szerződést, így kiskorú nem tett érvényesen eladásra vonatkozó jognyilatkozatot.(hiányzik a szerződési akarat kinyilvánítása, melyet a bíróság utólag nem pótolhat)

Mindezek alapján a szerződés alaki hiba miatt érvényesen nem jött létre, így vevők tulajdonjog bejegyzésre irányuló jogot nem alapíthatnak.

Az eset tanulsága: érvényes ingatlan adásvételi szerződés létrejöttéhez ügyvédi ellenjegyzés szükséges, a jogi képviselő tájékoztat a szerződés alaki és tartalmi feltételeiről, továbbá egyes jogok és tények ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének fontosságáról.

Készítette: dr. Sass Rita

"Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. A büntetés bűntett miatt három évig, a sértett halála esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles."

A Btk. általános segítségnyújtási kötelezettséget ír elő minden sérült vagy olyan személy részére, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van. Az általános segítségnyújtási kötelezettségből következően - a cserbenhagyással ellentétben - ezt a bűncselekményt bárki elkövetheti (járművezető, utas, gyalogos).

A Btk.-hoz fűzött kommentár kiemeli, hogy a segítségnyújtási kötelezettség nem csak annak az irányában áll fenn, aki a sérülés vagy az életét, testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt "segítségre szorul", hanem annak irányában is, aki sérülését - mások közreműködése nélkül - maga is el tudja látni, illetve a rá háruló veszélyt maga is el tudja hárítani, aki már mások részéről megfelelő segítségben részesült, illetve aki már meghalt. Minden esetben fel kell tehát ajánlani a segítséget, függetlenül attól, hogy a sérült segítségre szorul-e vagy sem.

Tegye fel kérdését szakértőnek! A Dr. Székely Ügyvédi Iroda válaszol!

A segítségnyújtásra kötelezett személynek tőle elvárható segítséget kell nyújtania. Az ítélkezési gyakorlat szerint az általános mérce, hogy meg kell győződni a sértett állapotáról, sérüléséről, és fel kell ajánlani a segítséget, továbbá a helyszínen kell maradni. Senki sem kötelezhető arra, hogy életét, testi épségét kockáztassa mások életének megmentése érdekében, de az elvárható, hogy a közvetlen életveszélyben lévő személyt kisebb sérülés árán megmentsék. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott, a fuldoklónak a vízből mentése különleges szakképzettséget igényel, és különleges veszéllyel jár. Aki ilyen szakképzettséggel nem rendelkezik, nem kötelezhető élete kockáztatására (LB. törv. 3041/1953).

A segítségnyújtás elmulasztását csak az követheti el, aki az adott helyzetben ténylegesen képes segítséget nyújtani, erre megvan a fizikai képessége. Nem terheli az általános segítségnyújtási kötelezettség azt, aki segítségnyújtásra - mint a gépjármű utasa - azért nem képes, mert maga is sérülést szenvedett, vagy veszélyhelyzetben van (BH 1994. 355.).