Egyaránt fontos lehet az adózói jogok érvényesítésében, hogy az adómegállapításhoz való jog illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog meddig gyakorolható. 2012, január elsejétől némileg módosultak az elévülésre vonatkozó szabályok, ezért nem árt áttekinteni a jelenlegi helyzetet.
Az Art 164. § (1) az elévülés szabályait az alábbiak szerint állapítja meg: „Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog – ha törvény másként nem rendelkezik – annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra.” Az Art 4.§ (3) b) az adó-visszaigénylés és az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Vagyis az áfa visszaigénylés kérdésben a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezésket kell alkalmazni az elévülés esetében is. E szabályozástól az áfa törvény elvileg eltérhetne ezt jelzi a „ ha törvény másként nem rendelkezik” kifejezés használata, azonban sem az 1992. évi LXXIV tv, sem a 2007.évi CXXVII tv nem tartalmaz az elévülésre vonatkozó tartalmi rendelkezéseket, minden esetben vagy kifejezetten az Art szerinti elévülésre, vagy csak önmagában az elévülésre hivatkoznak e jogszabályok. Ezért mindkét esetben az Art szerinti elévülés értendő az elévülés fogalma alatt.
Az általános szabályoktól eltérő módon a bíróság által jogerősen megállapított költségvetési csalás (Btk. 310. §), csalás (Btk. 318. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. E szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az eljárást ez okból megszüntették. De ugyancsak ez a helyzet, ha az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás alkalmazásával szüntették meg. Az illeték megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben a vagyonszerzést illetékkiszabásra az állami adóhatóságnál bejelentették, vagy az a körülmény, hogy az illeték megfizetését vagy a kiszabás céljából elrendelt bejelentést elmulasztották, az állami adóhatóság tudomására jutott.
Fontos lehet tisztába lenni azzal, hogy az adótartozás végrehajtásához, a költségvetési támogatás kiutalásához való jog az esedékesség naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Amennyiben az adóhatóság végrehajtási cselekményt foganatosított, az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik. Az adóbevallás késedelmes benyújtása esetén az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése megszakad. Ha az adózó ellen felszámolási eljárás indul, az adótartozás végrehajtásához való jog elévülése az adózó felszámolását elrendelő végzés közzététele napján megszakad, és az elévülés az ezt követő naptól a felszámolás befejezéséről szóló végzés közzététele napjáig nyugszik. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni.
