Aláírás hitelesítése

Ebben a bejegyzésben ismertetjük, hogy mi a teendő akkor, ha a cég tulajdonosok közül van olyan tag, aki külföldön tartózkodik, így nem tudja  személyesen aláírni a módosításhoz szükséges beadványokat. Az aláírások hitelesítése nagykövetségeken és konzulátusokon is lehetséges, így nem kell hazautazni, és okiratot hamisítani sem

Az aláírás hitelesítéséhez alapesetben az ügyfélnek személyesen kell megjelennie a főkonzulátuson, ügyfélfogadási időben. Az ügyfélnek érvényes útlevél vagy személyazonosító igazolvány bemutatásával kell igazolnia személyazonosságát.

Az előre megszerkesztett, nyomtatott dokumentumot a konzuli tisztviselő előtt kell kék tollal aláírni vagy az iraton szereplő aláírását a konzuli tisztviselő előtt sajátjának elismerni. A konzuli tisztviselő csak az aláírás valódiságát állapítja meg, az iratot tartalmilag nem köteles megvizsgálni.

Amennyiben az aláírást több iraton szükséges hitelesíteni, a díjat – az iratok számának megfelelően - többször kell megfizetni. Ha egy dokumentumon többször kell ugyanazt az aláírást elhelyezni (például a szerződés minden oldalán), csak egyszer kell a díjat megfizetni.

Az aláírás hitelesítésének díja: 30 EUR/aláírás.

Cég vagy más szervezet képviselőjének az aláírás hitelesítéséhez 30 napnál nem régebbi cégbírósági bejegyzést, illetve aláírási címpéldányt is be kell mutatni.

Cég vagy más szervezet képviselete esetében az aláírás hitelesítésének díja: 40 euró/aláírás

Amennyiben az ügyfél személyesen nem tudja felkeresni a főkonzulátust, aláírását németországi közjegyző előtt is hitelesíttetheti. Az irat magyarországi felhasználása érdekében azonban a közjegyző felülhitelesítése is szükséges, amihez ún. Apostille-hitelesítést kell beszerezni a területileg illetékes németországi tartományi bíróságnál (Landgericht), ill. Bajorországban a müncheni és a nürnbergi elsőfokú bíróságnál (Amtsgericht) is. Előfordulhat, hogy az aláírás hitelesítését kérő magyarországi közigazgatási hivatal nem fogadja el az Apostille-hitelesítést. Ebben az esetben a főkonzulátus konzuli felülhitelesítése szükséges.

A konzuli felülhitelesítés díja: 25 EUR

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda kötelező cégmódosításról tájékoztatja a blog olvasóit. Jogszabályi változások következtében a legtöbb cég vonatkozásában kötelező cégmódosítást kell végezni!

A változások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára.

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

A cégbíróságoknak a határidő elmulasztása esetén kötelező bírságot kiszabnia, melynek összege minimum  50 ezer forint, maximum 900 ezer. A bírságolás elkerülése érdekében javasoljuk, hogy ne hagyja az utolsó napokra a módosítást.

Ne hagyja az utolsó napokra cége kötelező módosítását, keresse a cégügyi specialista  Dr. Székely Ügyvédi Irodát, ahol ingyenes tanácsadással várják!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

1.) kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető / képviselő esetében a születési hely, idő adatokat, valamint az adóazonosító jelet (ez utóbbit eddig csak az ügyvezetőnél/képviselőnél kellett megadni),

2.) A cég székhelyére, telephelyére, fióktelepére vonatkozó, a tulajdonos(ok) által kiállított hozzájáruló nyilatkozatot, miszerint a társaság jogosult használni az ingatlant,

3.) kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben tagként, képviselőként vagy felügyelő bizottsági tagként magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik. Külföldi személy kézbesítési meghatalmazottja nem lehet a társaság tagja, képviselője, FEB tagja.

Amennyiben kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illetékmentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetni. Cégügyekben kötelező a jogi képviselet, válassza dr. Székely  ügyvédi irodát!

Kérjük, hogy, tekintse át a társasági szerződés/alapító okirat rendelkezéseit, és amennyiben a fentebb írtak alapján szükséges azt módosítani, a továbbiakban készséggel áll rendelkezésére ügyvéd partnerünk, a Dr. Székely Ügyvédi Iroda. Ha a kötelező módosításon kívül cégében  mást is módosítana abban az esetben 15.000 Ft illetéket, és 3000 Ft közzétételi költségtérítést kell fizetni az ügyvédi munkadíjon felül.

Kedvezményes cégmódosítás áráról érdeklődjön  a www.drszekely.hu vagy
+36 20 806 16 06 telefonszámon

A társaságiadó-előleget a kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak (ideértve a külföldön tevékenykedő vállalkozásokat) és a külföldi vállalkozónak az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig a várható, éves fizetendő adó összegére ki kell egészítenie. A cikk áttekinti az adóelőleg-fizetési és feltöltési kötelezettségről szóló szabályokat.

A feltöltési kötelezettség azt az adózót terheli, akinek társasági adó előleg-befizetési kötelezettsége volt, még akkor is, ha a bevallott adóelőleg összege nulla volt. Az előleg-kiegészítési kötelezettséghez bevallási kötelezettség is társul, amely a 1146-os számú nyomtatvány kitöltésével teljesíthető. Fontos kiemelni, hogy 2010. december 16-tól szűkült az adóelőleg-kiegészítésre kötelezettek köre, azaz a feltöltési kötelezettség árbevételi határa 50 millió forintról 100 millió forintra emelkedett. A naptári év szerint működő adózóknak a tárgyév december 20-ig kell teljesíteniük a feltöltési kötelezettségüket. (Az eltérő üzleti éves adózónál ez a határidő az adóév utolsó hónapjának 20. napja.)

 Tájékoztatjuk, hogy jogszabály változás miatt  2013. január 31-ig a legtöbb cég esetében kötelező a cégmódosítás!
Ön már eleget tett törvényi kötelezettségének?
Tovább a  KÖTELEZŐ CÉGMÓDOSÍTÁS-ra.

A feltöltési kötelezettséghez meg kell határozni a várható adó összegét a várható adóalap becslésével. Ennek során minden eredményre ható tényezőt figyelembe kell venni. A 2011. évi - illetve az üzleti évi - várható fizetendő társasági adó összegét, amely a számviteli törvény szerinti adózás előtti eredmény módosítva az adóalap-növelő, illetve -csökkentő tételekkel. Az így megállapított adóalapnak a 10 vagy 19 százaléka a számított társasági adó, amelyből le kell vonni az érvényesíthető adókedvezményeket. Figyelembe kell venni továbbá a megfizetett havi és negyedéves adóelőlegeket, beleértve a december 20-án esedékes összeget is. Ennek az összegnek a számításánál figyelembe vehető a korábbi évek társasági adó túlfizetésének vissza nem igényelt összege, valamint a más adónemről a társasági adónemre december 20-a előtt átvezetett összegek is.

Nem kell azonban figyelembe venni az Európai Uniótól vagy más költségvetésből járó támogatást, ha azt az adózó részére az adóév utolsó hónapjának 15-ig nem folyósították. Fontos továbbá, hogy a várható társasági adót is csökkenti a külföldön megfizetett adó, amelyet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapján lehet érvényesíteni. A feltöltési kötelezettség összege a várható adó és a 2011. évre bevallott adóelőleg pozitív különbözete.

A feltöltés elmulasztása esetén adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki, ha az adóelőleg-kiegészítés nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát. Ez azt jelenti, hogy elegendő a várható fizetendő adó 90 százalékáig kiegészíteni a befizetett adóelőlegeket. A 90 százalékos feltöltés azonban azzal a kockázattal jár, hogy ha az adózó alulbecsüli a várható fizetendő társasági adót és a várható adó 90 százalékára nem valósult meg az adóelőleg-kiegészítés, akkor az adóhatóság mulasztási bírsággal sújthatja. Ebben az esetben a befizetett előleg és az adó 90 százalékának különbözete után 20 százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki.

Kérdése van? Ügyvéd válaszol!

+36208061606

Mivel a gyakorlatban az adózók általában az utolsó pillanatban tesznek eleget feltöltési kötelezettségüknek, érdemes tisztázni, mely napot tekintjük az adófizetés időpontjának. A megfizetés időpontja az a nap, amelyiken az adózó belföldi pénzforgalmi számláját a számlavezető hitelintézet az adó összegével megterhelte, tehát figyelemmel kell lenni a tranzakció esetleges átfutási idejére. A teljesítés időpontja azért érdemel kiemelt figyelmet, mert ha a hitelintézet legkésőbb december 20-án nem terhelte meg az adózó pénzforgalmi számláját, az adóhatóság már akár egy nap késés esetén is jogosult a mulasztási bírság kiszabására.

Forrás: Adó szaklap 2011/16. szám

Erősödik a fogyasztói tudatosság, a vásárlók sok esetben tájékozottabbak a jogaikról, mint a kereskedők. A karácsonyt követő ajándék-visszaváltás általában nem okoz nagy gondot a kereskedőknek, mert készülnek rá.

Idén is, mint minden évben karácsony után várhatóan beindul a cserebere, a fogyasztók egy része a két ünnep között igyekszik visszaváltani a fa alá duplán került vagy nem megfelelő méretű termékeket. A csereláz csaknem minden termékkört érint - kiemelten a ruhaneműket, azon belül is a kiegészítőket, cipőket, illetve a könyveket és a lemezeket. Általában a kereskedőtől függ, mennyire kezeli rugalmasan a kérdést.  Van, ahol akkurátusan és precízen követik a jogszabályokat, és van, ahol blokkot sem kérnek, viszont minden esetben a boltban kell levásárolni a termék árát.

Azon szerencsés fogyasztók, akik olyan boltba viszik vissza a terméket, ahol közvetlenül karácsony után kezdődik az árleszállítás, akkor a fa alá került termék árából akár többet is vehetnek. Bosszankodás lehet viszont a cseréből a nagy áruházakban, ahol ilyentájt a fogyasztók szinte megrohamozzák az ügyfélszolgálatot, és hosszan kell sorban állni. Egyes nagyáruházak például ilyenkor külön szabályt vezetnek be a kiszolgálás gyorsítása érdekében. A cég már karácsony előtt felkészül a cserebererohamra: a tartós fogyasztási cikkeknél a jótállási jegy érvényesítésekor közli, hogy a terméket a két ünnep között minden további nélkül visszaveszik, s ehhez csak a blokkot kérik. Tapasztalatok szerint a legtöbb kereskedő alkalmazkodik a fogyasztói igényekhez, de van, ahol ennél jóval szigorúbbak: volt olyan kereskedő, aki kategorikusan kijelentette, a terméket kizárólag jótállással, hibátlan csomagolásban hajlandó visszavenni.

A fogyasztói tudatosság egyre erősebb, a vásárlók mindinkább tisztában vannak, mit tegyenek abban az esetben, ha a termék hibás, azonban előfordul, hogy az eladó sok esetben nem tudja, milyen jogszabályoknak kell eleget tennie és milyen lehetőségei vannak, ha hibás árut visznek vissza.

A kereskedők szerint jó, ha a vevő már a vásárláskor tisztázta, hogy a termék ajándék lesz, így a cserével történő visszaváltás ideje csak karácsony után kezd ketyegni. Az esetek többségében elég a blokk a termék jótállásának érvényesítésére, de van, ahol a kereskedő a lepecsételt jótállási jegyet is kéri. A szabályok elvileg lehetővé teszik, hogy a két dokumentum külön-külön is "működjön", de a bosszúságok elkerülése érdekében jó, ha mindkettő kéznél van. Az áfás számla is ugyanolyan jogosítványokkal bír, mint a blokk, vagyis a kereskedő ez esetben sem bújhat ki a visszavétel vagy csere alól.

Készítette: dr. Sass Rita

A Székely Ügyvédi Iroda tájékoztatója a kötelező cégmódosítással kapcsolatban:

Jogszabályi változások miatt a legtöbb cég esetében kötelező cégmódosítást kell végezni.

A változások Önt érintik, ha: cégét 2012. március 1. előtt alapította, vagy módosította utoljára.

A módosításra előírt határidő: 2013. február 1.

Elmulasztása esetén a büntetés 900 000 Ft is lehet!

A módosítás alapvetően 3 körben érinti a cégeket:

 1.)       kötelezően meg kell adni minden tag és az ügyvezető / képviselő esetében a születési hely, idő adatokat, valamint az adóazonosító jelet,

 2.)       kötelezően újra igazolni kell minden cégnél a székhely, telephely, vagy fióktelep használatra való jogosultságot (befogadó nyilatkozat),

 3.)       kézbesítési megbízott megjelölése, ha a cégben tagként, képviselőként vagy magyarországi lakóhellyel nem rendelkező személy működik.

Amennyiben kizárólag a fenti adatokban történik változás, a cégmódosítás illeték és közzétételi díj mentes, csak az ügyvédi munkadíjat kell megfizetni.

Ne hagyja az utolsó napokra cége kötelező módosítását, javasoljuk, hogy a módosítást még idén indítsa meg!

A Székely Ügyvédi Iroda a cégügyek szakértője!

A Dr. Székely Ügyvédi Iroda figyelmeztetése:
„Az elmúlt időszakban több ügyfelünk is megkereste Ügyvédi Irodánkat azzal, hogy egyes cégek kötelező cégmódosításra szóló felhívással "találták meg" Őket*.”

*Cégalapítás és módosítás során kötelező a jogi képviselet, amelyet kizárólag ügyvédek láthatnak el,  azt  kft-k, bt-k nem végezhetnek, ezzel ugyanis bűncselekményt (zugírászat) valósítanak meg, ne dőljön be az egyes kötelező cégmódosítást irreálisan olcsón ajánló cégeknek,  ne legyen bűncselekmény áldozata.

Dr. Székely Ügyvédi Iroda

1036 Bp, Evező utca 6. (Kolosy tér)

www.drszekely.hu
 +36 20 806 16 06

 Szakértelem - Bizalom - Siker!

2013. január 1-jétől a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés ténye általánosan elfogadható a nemleges adó-, illetve együttes adóigazolás bemutatása helyett [1], azaz a felhasználó köteles elfogadni a nemleges adó-, illetve a nemleges együttes adóigazolások bemutatása helyett.

Az adatbázisban történő szereplés további előnyei:

1. a kérelem benyújtása illetékmentes;

2. 2013. január 1-jétől magánszemélyek is kérhetik felvételüket a köztartozásmentes adatbázisba;

3. üzleti partnerei felé is igazolhatja a pénzügyi megbízhatóságot;

4. az adatbázis nyilvános, bárki számára, előzetes azonosítási eljárás nélkül a NAV honlapjáról elérhető (a http://nav.gov.hu/nav/adatbazisok/koztartozasmentes link alatt);

5. az adatbázis adatai folyamatosan, minden hónap 10-én frissülnek, így Ön, illetve szervezete minden esetben a nyilvántartásunkban szereplő aktuális adatokkal szerepel.

Tájékoztatjuk, hogy jogszabály változás miatt  2013. január 31-ig a legtöbb cég esetében kötelező a cégmódosítás!
Ön már eleget tett törvényi kötelezettségének?
Tovább a  KÖTELEZŐ CÉGMÓDOSÍTÁS-ra.

A köztartozásmentes adózói adatbázis [2] az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint

a)     a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása;

b)     nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása;

c)     nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett;

d)     adószámát nem függesztették fel;

e)     nem áll csődeljárás, végelszámolás illetve felszámolási eljárás alatt;

f)      csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adótartozása;

g)     nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek.

A köztartozásmentes adózói adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére az új KOMA elnevezésű nyomtatványgarnitúra szolgál, melynek részei:

–        KÉRELEM – az adatbázisba történő jelentkezéshez,

–        KÉRELEM VISSZAVONÁSA – a jelentkezés visszavonásához,

–        TÖRLÉSI KÉRELEM – az adatbázisból történő törlés kéréséhez,

–        FELLEBBEZÉS – az adatbázisból való törlésről szóló határozat ellen.

Az adatbázissal kapcsolatos ügyek intézésére – kivéve a fellebbezést – kizárólag elektronikus úton (az ügyfélkapun keresztül) van mód.

 Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A legfrissebb rendőrségi hírek szerint visszatértek az autópályák trükkös tolvajai. Módszerük egyszerű és hatékony.

November 30-án, a reggeli órákban az M1 autópálya egyik parkolójában két ismeretlen észrevétlenül kiszúrta egy ott parkoló cseh rendszámú autó jobb hátsó gumiabroncsát. A sofőr nagyjából 10 kilométer megtétele után észlelte a műszaki hibát, megállt, utasával megkezdte a kerékcserét. Az elkövetők ekkor megálltak a sértettek autója előtt, és őket további műszaki hibára is figyelmeztetve figyelmüket elterelték miközben eltulajdonították a hibás autóban elhelyezett értékeiket - így mintegy 200.000 forint kárt okoztak.

A meglopott autósok a szerelés befejezése után tovább haladtak az autópályán, az értékek eltűnése 20 perccel később tűnt csak fel nekik, ezért a következő pihenőhelyen újra félreálltak, ahol a már ott tartózkodó egyik gyanúsított ismét kiszúrta a kocsi egy másik abroncsát. A rongálással további 80.000 forint értékű kárt okozott.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói a sértettek leírása és saját személyismeretük alapján azonosították az elkövetőket, majd 2012. december 1-jén a hajnali órákban budapesti tartózkodási helyeiken elfogták a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható 40 éves M. Fatmír és a 37 éves M. Muhamet albán állampolgárokat.

Óvatosan az autópályán

Az eset apropóján a trükkös lopások, illetve a sértetté válások megakadályozására néhány óvintézkedést érdemes betartani. Fogadjuk meg a rendőrség tanácsait:
Útlevelünket, pénztárcánkat, mobiltelefonunkat mindig testközelben tartsuk!
Értéktárgyainkat a csomagtartóban helyezzük el!
Minden esetben zárjuk be a gépjármű ajtajait, ablakait és a napfénytetőt, ha elhagyjuk az autót!
Az utastérben még üres táskát, vagy ruhaneműt se hagyjunk!
Ha többen utazunk, valamelyikünk mindig maradjon a nyitott gépkocsinál!
Vegyük magához az indítókulcsot és a jármű okmányait, ha csak rövid időre is kiszállunk a gépjárműből!

Amennyiben már megtörtént a baj:

Haladéktalanul értesítsük a rendőrséget a bárhonnan, ingyenesen hívható 112-es, 107-es segélyhívó számon! Próbáljuk megjegyezni a sietősen távozó autó rendszámát, és az ismeretlen, segítséget ajánlók személyleírását!

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

 Korábban már beharangoztuk a 2013-as adózással kapcsolatos változásokat, most bemutatjuk az új adónemeket!

Az Országgyűlés 2012 október 1-jén elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvényt, melynek célja a vállalkozások, kiemelten a kis- és közepes vállalkozások adózási feltételeinek javítása.

 Az adó alanya:

• egyéni vállalkozó
• egyéni cég
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság (bt)
• kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság (kkt)

 Sajnos a korlátolt felelősségű társaság (Kft) nem választhatja ezt az adózási formát!

 A fentiek közül nem választhatja:

• az a vállalkozás, amelynek adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két két éven belül törölte, vagy ezen időszakban a vállalkozás adószáma jogerősen fel volt függesztve,
• az a vállalkozás, amely a TEÁOR 2008 szerint:

a)     66.22 Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

b)     66.29 Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenység

c)      68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

besorolású tevékenységet folytat!

 Az adó mértéke:

• a főállású kisadózó után havi 50.000,- Ft
• a főállásúnak nem minősülő (akinek van egyéb 36 órát meghaladó munkaviszonya, ahol megfizeti a járulékokat) kisadózó után havi 25.000,- Ft

 Az adót minden megkezdett hónap után a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

 A kisadózó árbevételének felső határa 6 millió forint lehet, ennek túllépése esetén az értékhatár feletti rész után 40 százalékos büntetőadót kell fizetni.

 Az adó alanya mentesül:

• a vállalkozói személyi jövedelemadó és osztalékadó;
• a társasági adó;
• a személyi jövedelmadó;
• a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás;
• a szociális hozzájárulási adó;
• a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

 A kisadózó vállalkozások nem mentesülnek a kisadózónak nem minősülő személyek (alkalmazottak, megbízási jogviszonyban foglalkoztatottak) részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

 A tételes átalányadó nem váltja ki az ÁFÁ-t és a helyi iparűzési adót. Ezen mód szerint adózó vállalkozások esetén az iparűzési adó alapja a vállalkozás székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint lehet.

Kérdése van a 2013-as adózással kapcsolatban? Írjon partnerünknek, a Cégmanager Kft-nek az info@cegmanager.com-ra vagy keresse telefonon +3620 806 16 06

 A főállású kisadózó biztosítottnak számít, minden társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81.300,- Ft.

 A kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán köteles feltűntetni a „Kisadózó” szöveget, amennyiben ezt elmulasztja az adózás rendjéről szóló törvény 172.§ (1) bekezdése szerinti mulasztási bírsággal sújtható.

 Nyilatkozat a bevételről, adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség:

A kisadózó vállalkozás az adóévet követő év február 25-ig az adóhatóság részére nyilatkozatot tesz az adóévben adóalanyként megszerzett bevételéről. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a nyilatkozatot a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.

 A kisadózó vállalkozásnak ebben a nyilatkozatban adatot kell szolgáltatnia bármely más adóalany nevéről és címéről, az adóalanytól a naptári évben megszerzett bevétel összegéről, ha az adóalanytól megszerzett, a kisadózó vállalkozás által kiállított számla szerinti bevétel a naptári évben az 1 millió forintot meghaladja.

 A kisadózó vállalkozás bevételi nyilvántartást vezet. Megszűnik a kettős könyvelése, nem készít beszámolót. Ez egy esetleges hitelfelvételnél, pályázatnál hátrány lehet.

 Az adóalanyiság megszűnik:

• a bejelentés hónapjának utolsó napjával;
• a vállalkozási forma megváltozása esetén (pl. a bt kft-vé átalakul);
• jogutód nélküli megszűnés napjával;
• az adószám alkalmazását felfüggesztő határozat jogerőre emelkedésének napjával;
• a végelszámolás, a felszámolás, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját megelőző nappal;
• a társaság kisadózó tagjának a gazdasági társaságból való kilépését követő nappal, ha más kisadózó nem kerül bejelentése;
• a naptári negyedév utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adóhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható adótartozása a naptári negyedév utolsó napján meghaladja a 100.000 Ft-ot.

 Kinek ajánlott a KATA?

Azoknak a személyeknek akinek nem a tényleges munkaviszonyát kell kiváltania, ha főtevékenységét és biztosítását is a KATA rendszerében képzeli el. Más személyek alkalmazása a viszonylag alancsony bevételi határ miatt korlátozott. Célszerű minél jobban megközelíteni a 6 milliós értékhatárt, hiszen az átalány mértéke változatlan eddig az összegig. Az adott értékhatárig kedvezőbb adózási mód lehet, mint egy hasonló evás vállalkozó.

 Fenti összefoglaló a teljesség igénye nélkül tájékoztató jelleggel készült!

Készítette:
Kovács Levente,
mérlegképes könyvelő – Cégmanager Kft.

A mai cikkben ingatlan ajándékozással foglalkozunk egy konkrét eset kapcsán!

A bíróság alábbi ítéletében az ingatlan ajándékozás személyes jellegére hívja fel a figyelmet:

Egy házaspárnak két gyermeke született. Egyik gyermekük korán elhunyt, így másik gyermekük részére ajándékozási szerződéssel örökre és visszavonhatatlanul két ingatlant ajándékoztak, 20 évre szóló haszonélvezeti jog kikötésével.

A megajándékozott gyermekük hamarosan házasságot kötött és született egy gyermekük. Ez a család az ajándék ingatlanban élt. Az ajándék ingatlan tulajdonosa azonban pár év múlva elhunyt végintézkedés hátrahagyása nélkül. A hagyatéki tárgyaláson a nagyszülők - akik az ingatlant lányuknak, az örökhagyónak ajándékozták – bejelentették, hogy a szóban forgó ingatlan tekintetében ajándék visszakövetelése iránt pert indítottak. Előadták, hogy abban reménykedtek, hogy lányuk idős korukban ápolja őket, gondoskodik róluk, ez azonban lányuk halálával meghiúsult. Hivatkoztak továbbá arra, hogy különféle egészségügyi problémáik és anyagi nehézségeik miatt megélhetésük veszélyeztetett, erre tekintettel visszakövetelik az ajándékot.

A kialakult bírói gyakorlat értelmében a visszakövetelés jogát a megajándékozott halála megszünteti. Az ő örökösei ugyanis már nem állnak olyan viszonyban az ajándékozóval, amely indokolttá tehetné a visszakövetelést.

Fentieken túl a bíróság megállapította, hogy az ajándékot visszakövetelő nagyszülők az édesanya nélkül maradt unokájuk érdekeit nem vették figyelembe (hiszen az unoka is az ajándék ingatlanban lakott), ezért a társadalmi felfogás szerint sem indokolt a visszakövetelés.

Ma folytatjuk rövid munkajogi kérdezz- felelek cikksorozatunkat!

Kérdés: Egy vezető állású munkavállaló (kft. ügyvezetője, 40 órás, kötetlen munkaidővel) létesíthet-e további munkaviszonyt, ha az 40 órás jelenlétet követel meg?

Válasz: Az új Mt. szerint a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet [új Mt. 211. § (1) bek.]. Ez a tilalom tehát a munkaidő mértékétől és a munkavégzés jogi formájától függetlenül kizárja a további jogviszony létesítését. Ugyanakkor, a vezető munkaszerződése e rendelkezéstől eltérhet, a munkavállaló javára és hátrányára is [új Mt. 209. § (1) bek.]. A felek tehát úgy is megegyezhetnek, hogy a vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt is létesíthet. Meg kell jegyezni, hogy két teljes munkaidős munkaviszony párhuzamos ellátása gyakorlatilag lehetetlen, ezért a konkrét esetben aligha állhat a munkáltató érdekében a második jogviszony létesítésének engedélyezése.