Jogról érthetően mindenkinek

Blogunk célja, a sok embert érintő jogi problémákban való tájékoztatás! Segítünk a mindennapi élet jogi útvesztőiben eligazodni!

Friss topikok

Címkék

2012. évi CXLVII. törvényt (1) adásvételi (1) adfeltöltés 2012. december 20 (1) adó (9) adóbevallás (2) adóbevallást (1) adóellenőrzés (1) adóelőleg (1) adójá (1) adójog (1) adószám (1) adószámát (1) adózás (3) adózás2013 (1) adózás 2013 (1) adózás 2013 kata (1) adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (1) adó 2013 (2) adó alanya (1) adó ellenőrzés (1) adó megállapítás (1) áfa-s számla (1) ajándék (3) ajándékozás (2) ajándékozó (1) aláírás (1) aláírási címpéldány (1) Aláírás hitelesítése (1) alaki hiba (1) alkohol (3) art (1) ART (1) árvíz (1) autópálya (1) baleset (3) baleseti statisztika (1) bank (1) bankszámlanyitás (1) bejelentési kötelezettség (1) bér (1) bérbeadás (1) bérbeadó (1) bérlet (2) bérleti díj (1) bérleti szerződés (2) bérlő (2) bírói gyakorlat (1) bíróság (2) bírság (1) biztosító (1) btk (2) bt módosítás (1) cég (3) cégalapítás (1) cégbíróság (3) cégbírósági bejegyzés (1) cégközlöny (1) cégmódosítás (3) cégmódosítás 2013. február 1 (1) cégügyek (1) cégváltozás (1) cég adózás (1) dolog (1) dr. Székely (1) dr. Székely Andrea (1) Dr. Székely Ügyvédi Iroda (1) éalás (1) eladó (1) elektronikus számla (1) elévülés (1) ellenőrzés (1) Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület (1) Európai Unió (1) felszámolási közlemények (1) feltöltési (1) fizetés nélküli szabadság (1) fogyasztó (1) helyettesítő (1) helyi adó (1) helyi önkormányzat (1) helyszínelés (1) heti pihenőidő (1) heti pihenőidő szabályzása (1) hipa (1) hirdetmény (1) Ingatlan (1) ingatlan (4) ipa (1) iparűzési adó (1) iroda bérlés (1) ittas (1) ittas járművezetés (1) ittas vezetés (2) jegyzőkönyv (1) jog (1) jogosítvány (1) jogszabály-változások (1) jogviszony (1) jogviszony létesítés (1) kamat (1) karácsony (1) karácsonyi vásárlás (1) kata (1) kereékcsere (1) kerék (1) kerékbilincs (1) kereskedő (1) késedelmi kamat (1) kft (1) kft. (1) kft. ügyvezetője (1) kft bejelentés (1) kft cégmódosítás (1) kft kötelező módosítása (1) kft módosítás (1) kisadózó (1) kisadózó vállalkozások tételes adója (1) kisvállalatiadó (1) kiva (1) kkv adózás (1) konzulátus (1) kötelezettség (1) kötelező cégmódosítás (3) kötelező cégmódosítás 2013 (1) kötetlen munkaidő (1) közlekedés (2) Közlekedés (1) közlekedési baleset (3) közlekedési jog (2) közlekedési ügyvéd (1) közlemény (1) közlöny (1) közös tulajdon (1) közös tulajdon megszüntetése (1) köztartozás (1) köztartozásmentes adózói adatbázis (1) közterület felügyelő (1) közúti baleset (2) közúti baleseti statisztika 2012 (1) közúti közlekedés (1) közvetítői eljárás (1) kresz (1) kresz változás (1) ksh (1) küldemény (1) külföldi tag (1) lopás (3) lopás árvíz (1) lopás ügyvéd (1) második jogviszony (1) mediáció (2) mediációs ülés (1) mediátor (1) megajándékozott (1) megbánás (1) mt (1) munkaidő (1) munkaidő-beosztás (1) munkajog (1) munkajogi (1) munkajogi ügyvéd (1) munkáltató (2) munkavállaló (3) munkavégzés (1) munkaviszony (1) nagykövetség (1) NAV (3) nav (3) nav nyomtatvány (1) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1) NYILATKOZAT (1) nyomtatvány (1) nyugta (1) önellenőrzés (1) Országos Bírósági Hivatal (1) papírra nyomtatott számla (1) parkolás (1) pénztárgép (1) pénztárgépi nyugta (1) per (1) perbeszéd helyett párbeszédre (1) pihenőnap (1) posta (1) próbavásárlás (1) rendőr (2) részeg (1) segítaségnyújtás (1) segítség (1) szabadság (1) szabélytalan parkolás (1) számla (1) székhely (1) székhely telephely (1) személyi sérülés (1) szerződés (2) szonda (2) T201 (1) tao (2) társasági (1) társasági adó (1) társasági adóbevallást helyettesítő NYILATKOZAT (1) tételes (1) trükk (1) trükkös lopás (2) trükkös tolvajok (1) ügyfélkpau (1) ügyvéd (6) ügyvédi ellenjegyzés (1) új Btk (1) új cég (1) új Mt (1) vagyon elleni bűncselekmény (1) vagy fióktelep (1) vállalkozás (1) vállalkozások (1) vám (1) vámatóság (1) vámkezelés (1) vámvizsgálat (1) várakozás (1) vásárlás (1) végelszámolás (1) végelszámoló (1) végelszámoló jogai (1) végelszámoló kötelességei (1) véralkohol (2) véralkohol szint (1) vérvétel (1) vevő (1) vezess.hu (1) vezető (1) vezető tiszségviselő (1) vezető tisztségvisleő (1) webshop (1) Címkefelhő

KRESZ változás

2013.05.07. 16:32 surgeon

2013. május 1-jei hatállyal módosult a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, azaz a KRESZ. A változásokat a 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendelet összesen 9 §-ban foglalta össze. Alapvetően a közlekedő gyermekek kaptak nagyobb védelmet. Változtak a gyermekszállítással kapcsolatos előírások, de egyéb szabályok is módosultak.

logo másolata.jpg

Az egyik legfontosabb változás, hogy 2013. május 1-jétől párhuzamos közlekedésre nem alkalmas úton tilos lesz elhaladni a gyermekszállító autóbuszok mellett az utasok be- és kiszállásának ideje alatt.

Amennyiben a gyermekszállítást végző autóbusz az úttesten áll, s mindkét oldali irányjelzőit használja, abban az esetben az autóbuszt – a gyermekek be- és kiszállásának ideje alatt kikerülni sem szabad.

A szabályozás újdonsága abban áll, hogy az előzőekben ismertetett esetekben korábban az autóbuszok mellett fokozott óvatossággal és mérsékelt sebességgel lehetett elhaladni. Május 1-jétől viszont egyértelmű tilalom vonatkozik a gyermekszállítást végző autóbuszok melletti elhaladásra és kikerülésére.

 

 

A KRESZ-módosítás további újdonsága, hogy a „Gyermekszállítás” (KRESZ 160/a ábra) táblával kapcsolatban meghatározásra került, hogy az legalább 40x40 cm méretű, fényt kibocsátó vagy megvilágított tábla legyen, amelyet az autóbusz elején és végén kell elhelyezni.

 

 

A jövőben a „Gyermekek” (KRESZ 84. ábra) táblával jelölt szakaszokon a tábla alatt kiegészítő táblán feltüntetett távolságon belül legfeljebb 30 km/órás sebességgel közlekedhetnek a gépkocsik.

 

 

A közútkezelők a jelzőtáblát alapvetően azokon a helyszíneken helyezik ki, ahol  a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell (pl. közoktatási intézmények, óvodák, iskolák környékén).

Az iskolabuszok és a gyermeket szállító autóbuszok a jövőben megállhatnak a menetrend szerinti járatok (autóbuszok, trolibuszok) számára kijelölt autóbuszöblökben is.

 

A megállóhelyről való elindulásukat az autósoknak lassítással, szükség esetén megállással kell segíteniük.

Az iskolabuszok és gyermekeket szállító autóbuszok vezetői ugyanakkor csak abban az esetben indulhatnak el a járművel, ha meggyőződtek annak veszélytelenségétől.

 

2013. május 1-jétől az iskolabusszal csak abban az esetben lehet részt venni a közúti forgalommal, ha a jármű a „Gyermekszállítás” tábla mellett „Gyermekszállítás” felirattal is ellátták. (A korábbi szabályozás szerint az iskolabuszokra csak a táblát kellett felszerelni, a feliratot nem).

 

 

A KRESZ módosítása az 1. sz. függelék II. fejezetében bevezeti a gyermekszállító autóbusz fogalmát, amely nem azonos az iskolabusszal.

Amíg az iskolabusz a közoktatási intézmény munkarendjéhez igazodva közlekedik, addig a gyermekszállító autóbusz az iskolabuszon kívül minden olyan nem menetrend szerint közlekedő jármű lehet, amelyen gyermekek és felnőtt kísérőik utaznak, és amelyet előírásszerű „Gyermekszállítás” tábla és „Gyermekszállítás” felirat jelöl.

A gyermekek védelmére irányuló rendelkezéseken túl egyéb KRESZ-előírások is megváltoztak.

Példaként említhető meg, hogy ezen túl lakó- és pihenő övezetbe a mozgáskorlátozott személy által vezetett vagy az őt szállító jármű és annak vezetője is behajthat.

 

Személytaxik az autóbuszöbölben, valamint az autóbusz forgalmi sávban kizárólag az utasok ki- és beszállásának idejére állhatnak meg (korábban ilyen megkötés nem volt).

A KRESZ-módosítást tartalmazó 129/2013. (IV. 30.) Korm. rendeletet teljes terjedelmében elolvashatja, amennyiben IDE KATTINT!

 

 forrás: www.police.hu

Iroda bérléssel kapcsolatos jó tanácsok

2013.05.03. 14:00 surgeon

Iroda bérléssel kapcsolatos jó tanácsok, illetve legfontosabb tudnivalók

Minden esetben írásban szükséges a bérleti szerződést kötni, mert így a később felmerült vita rendezéséhez biztos támpontot adnak a szerződésben rögzített adatok, feltételek. A szerződésben meg kell állapodni a fizetési feltételekben, a havi bérleti díj, a kaució összegében, s mindemellett abban, hogy milyen egyéb költségeket kell fizetnie a bérlőnek (például közüzemi díj, közös költség, biztosítás stb.). Ha hosszabb távra tervezünk, érdemes megállapodni arról is, hogy a bérleti díjat a bérbeadó mikor jogosult emelni.
 

logo másolata.jpg

Alapvetően a bérlőnek a legjobb a minél rövidebb, a bérbeadónak a minél hosszabb időre szóló megállapodás. Általában 3 év a megszokott, de az 5 éves szerződés sem ritka, elsősorban üzlet, vagy irodabérlés esetén. A viszonylag hosszabb távú határozott időtartam ellenben azért lehet kedvező a bérlőnek, mert ez esetben – megegyezés szerint – a beruházó ingyen kialakítja a területet a bérlő igényei szerint, esetleg ilyenkor még bérleti díjmentes időszakot is lehet kérni.

 Fontos biztosíték mindkét fél számára a felmondási idő pontos meghatározása.

 A bérleti szerződésben szokásos kaució kikötése, mely a bérbeadó számára nyújt fedezetet arra az esetre, ha a bérlőnek bármilyen tartozása marad a bérleti jogviszony megszűnésekor (bérleti díj, közüzemi szolgáltatások díja, biztosítás díja, közös költség stb.), továbbá ha a bérlő az ingatlanban kárt okoz. Amennyiben a kaució összege nem kerül felhasználásra, akkor az a bérlőnek visszajár a szerződés megszűnésekor.
 

 Lényeges, hogy az adatok rögzítésekor a felek nézzék meg egymás személyi igazolványait és ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány eredeti és érvényes voltát. Ezzel védi magát a bérlő és a bérbeadó is. Mielőtt a bérlő aláírja a szerződést, érdemes elkérnie a bérbeadótól az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, különösen, ha előre fizet vagy kauciót ad. Így tud ugyanis megbizonyosodni arról, hogy az ingatlan bérbeadására jogosult személlyel köti-e meg a szerződést. Amennyiben az iroda helyiségnek van haszonélvezője, akkor nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező jogosult annak bérbeadására.

 Mint minden magánokirat, a bérleti szerződés is akkor válik teljes bizonyító erejű magánokirattá, ha azt két tanú jelenlétében és igazolásával írják alá a felek.

dr. Sass Rita

Javul a közlekedési statisztika, kevesebb a sérült az utakon

2013.04.17. 20:30 surgeon

A rendőrség által gyűjtött előzetes baleseti statisztikai adatok alapján 2013. első három hónapjában a személyi sérüléses balesetek száma 6,85 %-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest (2  847 helyett 2 652 baleset történt).

A halálos kimenetelű, a súlyos sérüléses és a könnyű sérüléses balesetek alakulását egyaránt kedvező tendencia jellemzi. A halálos balesetek száma 22,31%-kal (121-ről 94-re), a súlyos sérüléses balesetek száma 4,57%-kal (766-ról 731-re), a könnyű sérüléses balesetek száma pedig 6,79%-kal csökkent (1  960-ról 1 827-re).

2013. március végéig 31 fővel kevesebben váltak közúti baleset áldozatává az előző év azonos időszakához képest. A balesetben meghalt személyek számának 133-ról 102 főre történő visszaesése 23,31 %-os csökkenésnek felel meg.

Az előző év hasonló időszakának adataihoz képest az ittasan okozott közúti balesetek száma visszaesett. A 2012. év első 3 hónapjában regisztrált 286-tal szemben az idei első negyedévben 246 személyi sérüléses közúti baleset okozásakor állt az elkövető szeszesitaltól befolyásolt állapotban, a csökkenés mértéke 13,99 %.

Az ittasan okozott baleseteknek az összes baleseten belüli aránya is kedvezően alakult, a korábban elérhetetlennek tartott 10% alá csökkent.

Az eredmények ellenére minden tizedik balesetet ittas vezető okoz.

A balesetek okai vonatkozásában érdemi változás nem történt, a regisztrált esetek az alábbi képet mutatják: a legtöbb baleset gyorshajtás miatt történt (az összes baleset 35%-a), ezt követi az elsőbbség meg nem adása (23%), majd a kanyarodás szabályainak be nem tartása (11%).

logo másolata.jpg

A személygépkocsi vezetők 66%-ban, a tehergépkocsi vezetők 11%-ban, kerékpárosok 7%-ban, autóbusz vezetők 2%-ban, gyalogosok pedig 9%-ban voltak okozói személyi sérüléses közúti közlekedési baleseteknek.

Kevesebb motorkerékpáros okozott balesetet (1%) az első negyedévben – ennek egyik oka valószínűsíthetően a téli időszak és az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb március -, míg a segédmotoros kerékpáros okozóknál 2%-os arány mérhető.

Az elmúlt öt év első negyedéveinek baleseti adatai alapján megállapítható, hogy a legtöbb személyi sérüléssel járó közúti közlekedési baleset 2009-ben (3 311), a legkevesebb pedig 2013-ban történt (2 652). Az öt év alatti csökkenés mértéke 20%.

 forrás: www.polive.hu

NAV tavaszi ellenőrzés

2013.03.28. 14:02 surgeon

Húsvét közeledtével, de az ünnep után is sok helyen felbukkanhatnak a revizorok. Megkezdődött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tavaszi ellenőrzéssorozata.

logo másolata.jpg

A május 5-ig tartó akció ideje alatt az ellenőrök kiemelt figyelmet fordítanak a szezonális termékeket (hús, sonka, tojás) árusítókra, a dísznövény- és virágkereskedőkre, vendéglátóhelyekre, a személyszállítást végzőkre. Ugyanígy tüzetesebben ellenőrzik az interneten árusítókat, a gumikereskedéseket, szervizeket, valamint a szépészeti szolgáltatásokat. Az ünnep előtt több revizor lesz a piacokon, vásárcsarnokokban is. Az adó- és vámhatóság szakemberei elsősorban azt vizsgálják, hogy a kereskedők, szolgáltatók bevételeikről adnak-e számlát, nyugtát, bejelentik-e alkalmazottaikat, számot tudnak-e adni áruik eredetéről, illetve betartják-e jövedéki termékek árusítására vonatkozó szabályokat.

Az ellenőrzésekre – amelyek nemcsak a fővárosi, de a Pest megyei kereskedőket, szolgáltatókat is érinti – munkaidőn túl és a hétvégén is számítani kell.

Forrás: NAV

Hivjunk rendőrt baleset esetén!

2013.03.16. 11:50 surgeon

A téli időjárás hirtelen beköszöntével ugrásszerűen megnövekedett közúti balesetek száma.

Janklovics Ádám a Székely Ügyvédi iroda (http://www.kozlekedesijog.hu) jogásza röviden összefoglalja mi a teendő, ha baleset részesei vagyunk:

 kozlekedesijog.hasznalni.png

Ha a balesetben nem történt személyi sérülés és a baleset okozója a felelősségét elismeri a „baleseti bejelentő” kitöltését követően elhagyhatjuk a helyszint. A gyors és sikeres kárrendezés érdekében törekedjünk a precíz helyszín rajzra, és az eset leírására.   Saját biztonságunk érdekében a „felelősségem elismerem” fordulatot a baleset okozójával saját kézírásával írassuk le. Fotózzunk, készítsünk videofelvételt.

Ha a baleset okozója a felelősségét nem  ismeri el, vagy személyi sérülés történt hívjunk rendőrt. (a mentők automatikusan értesítik a rendőrséget)

A közúti baleset okozása bűncselekmény megállapítására akkor kerül sor, ha az elkövető a közlekedési szabályok megsértésével másnak, másoknak 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértést okoz. Ha a sérülés 8 napon belül gyógyul, a tettes szabálysértés elkövetése miatt vonható felelősségre. A leggyakrabban pénzbüntetésre és járművezetéstől eltiltásra számíthat a baleset okozója.

Jó tanácsok a rendőri intézkedés során:

  • a rendőri helyszínelés során olyan jegyzőkönyvet írjon alá, amelyeket előzőleg elolvasott és amelyek pontosan tartalmazzák a nyilatkozatát
  • Figyeljen oda, hogy a helyszínelők pontosan és alaposan rögzítsék a történteket
  • Vetesse jegyzőkönyvbe az autóban ülők, a  tanuk nevét, elérhetőségét,
  • Vetesse jegyzőkönyvbe mindazt amit Ön fontosnak talál.
  • Készítsen fotót, videó felvételt

Mikor nincs helye és módja az önellenörzésnek 2013-ban?

2013.03.12. 23:20 surgeon

Ebben a bejegyzésben utánajárunk, hogy mikor nincs helye önellenőrzésnek.


a) Nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóról egyáltalán nem nyújtott be adóbevallást. Nem minősül önellenőrzésnek az, ha az adózó a határidőben be nem nyújtott adóbevallását pótolja. Ebben az esetben a bevallást kell pótlólag benyújtani, esetleg igazolás kérelemmel együtt. Ugyanakkor bevallási késedelem esetén is helye van a bevallás hibáját korrigáló későbbi önellenőrzésnek.


b) Az önellenőrzés korlátja az is, ha megindul az ellenőrzés. Az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az ellenőrzés a megbízólevél kézbesítésével, illetve egy példányának átadásával kezdődik, ezért az adózónak az önellenőrzésről szóló bevallást legkésőbb ezen megbízólevél kézbesítésének, illetve egy példánya átadásának a
napját megelőző napon az adóhatósághoz be kell nyújtania (postára kell adnia). Az adóhatóságnak az ellenőrzéssel kapcsolatos telefonos értesítése tehát nem eredményez önellenőrzési tilalmat, tekintve, hogy nem valósul meg a megbízólevél kézbesítése, illetve átadása, azaz nem kezdődik meg az ellenőrzés. Amennyiben az adózó fellebbezésére a másodfokú adóhatóság megsemmisíti az első fokú határozatot és új eljárást rendel el, az új eljárás tényleges megkezdését megelőzően a vizsgálattal érintett adónemek és időszakok tekintetében az adózó előtt nem nyílik meg a lehetőség önellenőrzés benyújtására. Ilyen esetben a megindult eljárás az elsőfokú
határozat megsemmisítésével nem fejeződött be, mivel a hatósági eljárás befejezése alatt az ügyet érdemben eldöntő határozat meghozatalát kell érteni. Mindebből következően ilyenkor sem jogosult az adózó önellenőrzést benyújtani.

logo másolata.jpg
c) Az adóhatóság által utólag megállapított adót, költségvetési támogatást az adózó nem helyesbítheti. Nem teremt azonban ellenőrzéssel lezárt időszakot a vállalkozási tevékenysége  folytató magánszemély saját magára vonatkozóan benyújtott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti adóbevallásának a benyújtás adóévében történő utólagos ellenőrzése, ezért helye van önellenőrzésnek. Az adóhatóság által megállapított jogsértések miatti jogkövetkezmények adózó általi önellenőrzésére nincsen lehetőség. Előfordulhat, hogy az adózó az adóhatósági ellenőrzés jogerős befejezését követően tár fel olyan új tényt, körülményt, amely a korábbi adóellenőrzés megállapításainak megváltoztatását eredményezné. Ebben az esetben az adózó kérheti az adóhatóságtól az
ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, a költségvetési támogatás ismételt vizsgálat alá vonását. Az ellenőrzés elrendeléséről az adóhatóság végzéssel dönt.


d) Csak akkor kerülhet sor önellenőrzéssel történő bevallás-korrekcióra, ha az adózó az adó, költségvetési támogatás alapját, az adót, a költségvetési támogatást nem a jogszabálynak  megfelelően állapította meg vagy bevallása számítási hiba, vagy más elírás miatt az adó, költségvetési támogatás alapja, összege tekintetében hibás. Ezért nincsen helye önellenőrzésnek, ha az adózó az adóbevallás, a költségvetési támogatás igénylése során nem tévedett, hanem a körülmények rossz mérlegelése vagy egyéb ok miatt nem használt ki valamely nyitva álló lehetőséget. Nincs helye ezért önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg.
Az Art. 34. § (7) bekezdése alapján az adózó nem önellenőrzést nyújt be, hanem kezdeményezheti az adóbevallás kijavítását az adó megállapításához való jog elévülési idején belül, ha a bevallás – adó, adólap, költségvetési támogatás összegét nem érintő – hibáját észleli, ez esetben a javítás az adózói javító (helyesbítő) bevallás benyújtásával történhet. Ezt a bevallás főlapján H betűvel kell jelölni. Az adózó az adókedvezményt azonban utólag önellenőrzéssel érvényesítheti, illetőleg igénybe veheti, amennyiben a vonatkozó anyagi jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik.


e) Nem korrigálható önellenőrzéssel az adózó gazdasági döntése (pl..: költségelszámolási mód).


f) Nincs helye önellenőrzésnek az adó megállapításához való jog elévülése esetén. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik - annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig kevesebb mint hat hónap van hátra. Az önellenőrzés - ha az adókülönbözet az adózó javára mutatkozik - az elévülést megszakítja, azaz az elévülési idő újra kezdődik.

Forrás: NAV

Magyarország közlekedésbiztonsága 2012-ben

2013.02.27. 20:05 surgeon

A mai nap tartottak sajtótájékoztatót a közlekedési balesetek 2012-es alakulásával kapcsolatban.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 2012. évi baleseti statisztikai adatok azt mutatják, hogy hazánkban a személy sérüléses közúti közlekedési balesetek, valamint a halálos áldozatok száma tovább csökkent.

A rendelkezésre álló adatok szerint 2012-ben összesen 15 174 személy sérüléses közúti baleset történt, 4,1%-kal kevesebb, mint 2011-ben (15 827). Továbbra is javuló tendencia mutatható ki a halálos, a súlyos és a könnyű sérüléses közlekedési balesetek számában. A halálos kimenetelű balesetek száma 3,9%-kal csökkent (563-ról 541-re), a súlyos sérüléses balesetek számában 3,79%-os (4 527-ről 4 355-re), míg a könnyű sérüléses balesetek esetében 4,27%-os csökkenés tapasztalható  (10 737-ről 10  278-ra).

A közúti közlekedésbiztonság terén a balesetben meghalt személyek száma jelenti a legfontosabb tényezőt, a közösségi és a nemzeti közlekedéspolitikai koncepciókban kivétel nélkül ez az első helyen kiemelt értékelési mutató. A közúti közlekedési baleset halálos áldozatainak száma 33-mal - 638 főről 605 főre esett vissza, a csökkenés mértéke 5,17%.   

kozlekedesijog.hasznalni.png

Az ittasan okozott személy sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számában kismértékű növekedés tapasztalható, a 2011. évi 1 645-tel szemben 2012-ben 1 695 olyan baleset történt, amelynek okozója ittas volt. Ennek megfelelően az ittas állapotban okozott balesetek aránya 10,4%-ról 11,17%-ra nőtt. 

Az elmúlt évekhez képest a közlekedési balesetek kiváltó okai arányukban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 28,8%-ának hátterében a sebesség nem megfelelő alkalmazása áll (4 373 baleset), az elsőbbségi jog megsértése miatt 3 412 baleset (22,5%), a kanyarodási szabályok megszegése miatt 3 333 baleset (22%) történt.

A közúti balesetek túlnyomó részét, mintegy 57,7%-át a személygépkocsi vezetők okozták. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 9,6%-ának, az autóbuszvezetők az összes baleset 1,3%-ának az okozásáért felelősek. A segédmotoros kerékpárosok és a motorkerékpárosok összesen a balesetek 9,8%-át okozták (1 489 baleset), 3,1%-kal kevesebbet, mint a kerékpárosok. 

A forgalomban való jelenlétükhöz mérten kifejezetten magas a kerékpárosok aránya a balesetet okozók körében (1 963 baleset→12,93%). Ez a szám az elmúlt két évtized legmagasabb arányszáma. Az elmúlt 5 év tekintetében folyamatos emelkedés tapasztalható (9,13%-ról 12,93%-ra). A 2012-ben meghalt személyeknek közel 15%-a kerékpáros volt (ez az arány 2008-ban 10,9% volt).

logo másolata.jpg

Az elmúlt évben végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a kerékpárral közlekedők közül sokan nincsenek tisztában a rájuk vonatkozó alapvető közlekedési szabályokkal, és gyakran szándékosan hagyják figyelmen kívül a közúti jelzéseket (pl. tilos jelzésen haladnak át). A kerékpárosokat érintő közlekedési balesetek bekövetkezésének másik kiemelt oka a kerékpárt vezető személy ittas állapota, amely 2012-ben tovább emelkedett, elérte a 28%-ot, a 2011. évi 21%-kal szemben.

A gyalogosok a közúti balesetek 6,19%-át idézték elő, a gyalogosok részvételével bekövetkezett balesetek összes személy sérüléses balesethez viszonyított aránya 2012-ben 1%-kal nőtt.

2012-ben a halálos kimenetelű közúti baleseteken belül a halálos gyalogos balesetek aránya elérte a 28%-ot, ilyen magas értéket az utóbbi 10 évben nem tapasztalhattunk.

A halálos balesetek áldozatai a legtöbb esetben a gépkocsivezetők, illetve utasaik voltak. Rajtuk kívül e tekintetben leginkább a gyalogosok, illetve a kerékpárosok érintettek.

Forrás: police.hu

A büntetőjogi mediációról

2013.02.21. 22:16 surgeon

Sokan nem is hallottak róla, hogy büntetőügyekben- noha szűk körben- létezik közvetítői eljárás. A sikeres mediációs eljárás esetén az eljárást meg meg kell szüntetni, vagy a büntetés korlátlan enyhítésnek van helye.

Mi a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői eljárás, más néven büntetőjogi mediáció?

A mediáció perél gyorsabb kimenetelű és lényegesen olcsóbb eljárás. A mediáció az eredeti jelentése szerint középen állást, közbenjárást, közvetítést és békéltetést jelent. Alapvetően egy olyan alternatív konfliktuskezelési módszer, amely hozzásegíti a feleket ahhoz, hogy érdemben kommunikálni tudjanak és közös megegyezéssel tudják megoldani a problémájukat, elkerülve ezáltal a peres utat. A büntetőjogi mediáció során a bűncselekmény sértettje és elkövetője személyes találkozó keretében beszélhetnek a történtekről, a bűncselekmény következményeiről, az okozott sérelmekről, valamint a jóvátétel lehetőségeiről.

A megbeszélést egy pártatlan, rendőrségtől, ügyészségtől, bíróságtól független személy, az Igazságügyi Hivatal közvetítője (mediátora) vezeti. A mediátor segíti a problémás helyzet rendezését, megnyugtató lezárását és a felek számára elfogadható megállapodás létrehozását, de nem nyilvánít véleményt, nem ad tanácsot a jóvátétel módjára vonatkozóan.

A mediáción való részvétel mind a sértett, mind az elkövető részéről önkéntes, a hozzájárulását bármelyik fél bármikor, indoklás nélkül visszavonhatja, vagy kérheti a közvetítői eljárás befejezését.

A mediáció igénybevétele díjmentes.

Milyen esetben, milyen feltételekkel kerülhet sor közvetítői eljárásra?

Mediációra kerülhet sor a törvény szerint, ha a bűncselekmény:

  1. közlekedési bűncselekmény (pl. közúti baleset gondatlan okozása)
  2. személy elleni bűncselekmény (pl. testi sértés)
  3. vagyon elleni bűncselekmény (pl. lopás, rongálás, csalás, sikkasztás)

és  maximum öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

A mediációnak feltétele az is, hogy az elkövető az ügy nyomozati szakaszában teljes beismerő vallomást tegyen, amellyel vállalja a felelősséget a bűncselekmény elkövetéséért.

Ki kéri és ki engedélyezi a közvetítői eljárást?

Ha Ön elkövetőként vagy sértettként érintett, már a rendőrségen kaphat tájékoztatást a mediációról, és kérheti írásban a közvetítői eljárást. Később az ügyésznél vagy a bíróságon az első fokú eljárásban is kezdeményezheti a mediációt.  Kérelem nyomtatvány letölthető innen:

Az ügyész vagy a bíró dönt a közvetítői eljárás lefolytatásáról, de csak akkor, ha a sértett és az elkövető is hozzájárul. Amikor a felek nyilatkoztak, hogy kérik a közvetítői eljárást, az ügyész vagy bíró még további szempontokat is vizsgál és dönt a mediáció elrendeléséről. Ha engedélyezi a mediációt, akkor felfüggeszti a büntetőeljárást és a mediátorhoz küldi az ügyet, ha elutasítja a kérelmet, erről határozatot hoz. A döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.

Mi történik a mediáció elrendelése után?

A mediátor levélben vagy telefonon felveszi Önnel a kapcsolatot és tájékoztatja az eljárás menetéről, illetve a mediációs ülés helyszínéről és időpontjáról.

Hol kerül sor a közvetítői megbeszélésre és ki vesz részt rajta?

A közvetítői megbeszélésre biztonságos és nyugodt környezetben, az Igazságügyi Hivatal irodáiban kerül sor.

Az ülésen mindenképpen részt vesz a sértett, az elkövető és a mediátor. Ha szükségét érzi, kérheti, hogy az Ön oldalán két támogató személy (pl. családtagja) is jelen legyen. Ha van jogi képviselője, ő is részt vehet a mediációs ülésen.

Ha Ön 14. életévét már betöltötte, de a 18. életévét nem, az ülésen részt kell vennie törvényes képviselőjének (szüleinek vagy az Önért felelős személynek) is.

Hogyan zajlik a közvetítői megbeszélés?

Az ülésen, ami általában 1-2 órás, Ön és a másik fél is elmondhatja, hogyan élte át a történteket, milyen következményei voltak az esetnek, kérdéseket is tehet fel a másik félnek, reagálhat az elmondottakra. Mindent megbeszélhetnek az üggyel kapcsolatban, amit fontosnak gondolnak.  Ez nem szembesítés és nem bírósági tárgyalás, hanem egy olyan eljárás, ahol lehetősége van Önnek és a másik félnek arra, hogy együtt rendezzék a konfliktust, és közösen találjanak megoldást az eset mindkét fél számára megnyugtató lezárására. A mediátor segíti a felek közötti párbeszédet és a megegyezést a jóvátétel módjában.  Az Önök megállapodását a mediátor írásba foglalja.

A mediátor nemcsak megszervezi és levezeti a beszélgetést, hanem gondoskodik róla, hogy a mediáción részt vevők biztonságban érezzék magukat és tisztelettel beszéljenek egymással.

A közvetítői eljárás eredménye?

A közvetítői eljárásnak háromféle eredménye lehet:

  • A büntető eljárást meg kell szüntetni, ha a sértett és gyanúsított között a megállapodás létrejött, a gyanúsított az okozott kárt a sértettnek megtérítette, illetve a bűncselekmény háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő.
  • A büntetés korlátlan enyhítésének van lehetősége, de az eljárás nem szüntethető meg, ha a bűncselekmény öt évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntethető és a a gyanúsított a megállapodásnak megfelelően megtérítette az okozott kárt.
  • Ha nem jön létre a megállapodás, az ügyész a nyomozás folytatását rendeli el.

Milyen formái lehetnek a jóvátételnek?

Ezt mindig az adott eset sajátosságai, illetve a sértett fél szükségletei határozzák meg. Jóvátétel lehet bármi, ami az okozott sérelem enyhítésére a sértettnek megfelelő és az elkövető által teljesíthető. Ha a sértett úgy érzi, a jóvátétel már az elkövető bocsánatkérésével megvalósulhat, de megállapodhatnak anyagi vagy egyéb, nem anyagi módon (például személyes segítségnyújtással, munkavégzéssel), történő jóvátételben is.

Szimbolikus módja lehet a jóvátételnek az is, ha az elkövető valamilyen, a társadalom javát szolgáló tevékenységgel teszi jóvá az okozott sérelmet. A közösségi jóvátétel lehetséges formáiról kérésükre a mediátor nyújt tájékoztatást.

Mi történik a mediációs ülés után?

A mediátor ellenőrzi a megállapodásban foglaltak teljesítését, és erről beszámol az ügyésznek vagy a bírónak. Ha a megállapodásban foglaltak teljesülnek, a büntetőeljárást megszüntetik, vagy a bíró a büntetés kiszabásánál korlátlan enyhítést alkalmazhat.

Ha az ülésen nem születik megállapodás, vagy az nem teljesül, a büntetőeljárás folytatódik tovább, de a közvetítői megbeszélésen elhangzottakat a továbbiakban nem lehet felhasználni. A résztvevőket a mediáció után is titoktartás kötelezi.

Milyen előnyei lehetnek a sértett számára a mediációnak?

  • Elmondhatja, milyen hatással volt életére a bűncselekmény, kifejezheti érzéseit a történtekkel kapcsolatban.
  • Kérdéseket tehet fel az elkövetőnek, megismerheti a másik fél szempontjait.
  • Elmondhatja, mire van szüksége ahhoz, hogy feldolgozhassa a bűncselekmény által okozott sérelmeket, lezárja a történteket.
  • Az érdekeinek megfelelő jóvátételhez juthat.
  • A büntető ügy hamarabb lezárulhat.

Milyen előnyei lehetnek az elkövető számára a mediációnak?

  • Önként vehet részt a mediációs eljárásban.
  • Aktív részese, alakítója lehet a folyamatnak.
  • Személyesen találkozhat cselekménye sértettjével, és elmondhatja indokait.
  • Megbánást tanúsíthat, megnyugvást találhat.
  • Olyan jóvátételi formát javasolhat, melynek teljesítésére képes.
  • Ha jóváteszi az okozott sérelmet, elkerülheti az eljárás folytatását és nem válik büntetett előéletűvé, vagy a kiszabandó büntetése korlátlanul enyhíthető.

 forrás: www.police.hu. www.drszekely.hu

TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSASÁGI ADÓBEVALLÁST HELYETTESÍTŐ NYILATKOZATRÓL NON PROFIT SZERVEZETEK FIGYELMÉBE

2013.02.17. 18:11 surgeon

Amennyiben az adózó alapítványi, közalapítványi, egyesületi, köztestületi, egyházi, lakásszövetkezeti, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári, közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézményi, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményi formában, vagy európai területi együttműködési csoportosulásként (a továbbiakban együtt nonprofit szervezet) működik, akkor - függetlenül attól, hogy a 2012. adóévben folytatott-e vállalkozási tevékenységet vagy sem - a társasági adó alanyának minősül, ezért köteles társasági adóbevallást benyújtani.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően, nincs változás abban, hogy azon nonprofit szervezet, amely a 2012. adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, a társasági adó bevallására szolgáló 1229-es nyomtatvány benyújtása helyett – bevallást helyettesítő nyomtatványon – NYILATKOZATOT tehet, amellyel teljesíti a bevallási kötelezettségét. A társasági adóbevallást helyettesítő NYILATKOZAT megtételére

2013. FEBRUÁR 25-ÉIG

benyújtandó 1201-es bevallás főlapjának (E) blokkjában, „X” JELÖLÉSÉVEL van lehetőség.

A „nulla értékadatú bevallás kiváltására” rendszeresített NY nyilatkozat benyújtása a társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot nem váltja ki.

Amennyiben tehát társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot kíván tenni a nonprofit szervezet, akkor 2013. február 25-éig a 1201-es bevallást − a főlapon szereplő, a bevallás beküldéséhez feltétlenül szükséges adatok feltüntetését és az (E) blokkban lévő nyilatkozati kódkocka kitöltését követően − akkor is be kell nyújtania, ha egyébként a 1201 bevallást adókötelezettség hiányában a fent említett NY nyilatkozattal kiválthatná, vagy esetleg korábban már ki is váltotta.

Utóbbi esetben a 2013. február 25-éig megküldött 1201-es bevallás a korábban megtett NY nyilatkozatot az „X” jelölése tekintetében felülírja (ezzel kapcsolatban nincs további tennivaló).

Amennyiben az adózó 2013. február 25-éig társasági adóbevallást helyettesítő nyilatkozatot nem tesz, akkor a társasági adóbevallás benyújtására irányuló kötelezettségének ezt követően a 1229-es nyomtatvány 2013. MÁJUS 31-ÉIG történő benyújtásával köteles eleget tenni. Abban az esetben, ha a 2012. adóévben vállalkozási tevékenységből származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el, akkor a 1229-es nyomtatványt nulla értékadattal kell benyújtania.

Forrás: NAV

A szabálytalan parkolás és a kerékbilincselés szabályai

2013.02.09. 16:52 surgeon

A szabálytalan megállás és várakozás esetén a közterület felügyelő a szabálytalanul elhelyezett gépjárműre kerékbilincset helyezhet el, de csak abban az esetben, ha az a forgalmat nem akadályozza, és nem jelent egyéb balesetveszélyt.

Nem bilincselhető le a mozgáskorlátozott személy és az őt szállító személy járműve, ha a mozgáskorlátozott igazolványát a gépjármű első szélvédője mögé elhelyezik, nem bilincselhető le a tűzcsapnál, vagy tűzcsapszekrénynél álló jármű, vagy másnak a kapuja, garázsbehajtója előtt elhelyezett jármű sem.

A kerékbilincset lehetőleg a jármű azon kerekére kell felszerelni, amelyik oldalon a jármű vezetője a kormánykerék mögé ülhet. A jármű szélvédőjére jól látható módon a járműre a kerékbilincs felszerelésére történő tájékoztatást kell elhelyezni.

logo másolata.jpg

A kerékbilincs alkalmazásának költsége szinte minden esetben jármű üzembentartóját terheli. – egy kivétel van, ha a közterület felügyelet a bejelentést követő háromt órán belül nem távolítja el. A felszerelés előtt a járművet és annak üzemben tartóját ellenőrizni kell a központi nyilvántartásban.  Ha a nyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó telefonszámát, akkor  meg kell kísérelni értesítését az intézkedés megkezdéséről. Ha a gépjármű használója az értesítést követő tizenöt percen belül a helyszínre érkezik, akkor a bilincset nem lehet felszerelni. Az intézkedést abban az esetben is meg kell szüntetni, vagy félbe kell szakítani, amennyiben a jármű használója előzetes értesítés nélkül ugyan, de az intézkedés közben visszaérkezik a gépjárműhöz, és vállalja, hogy a kerékbilincs csökkentett költséget megtéríti, a szabálytalanságot pedig megszünteti.

Amennyiben már csak akkor érkezik a gépjármű használója a gépjárműhöz, amikor a közterület felügyelet befejezte intézkedését, és csak a tájékoztatóból értesül a teendőkről, abban az esetben sürgősen be kell fizetni a kerékbilincs költségét, mivel a bilincs eltávolítására csak a költség megfizetése, illetve a befizetés igazolása után kerülhet sor. – érdekes és a modern kor követelményeinek nem megfelelő a szabályzás, hiszen a sárga csekk befizetésére csak a posta nyitva tartásának idején van mód, a mobil és internetes bankolásra a jogalkotó nem ad lehetőséget.

A kerékbilincs levételét a bejelentéstől számított két órán belül kell lehetővé tenni. Amennyiben a közterület felügyelet a bejelentést követő két órán belül nem távolíttatja el a kerékbilincset, e határidőt harminc perccel túllép, a gépjármű használójának csak a csökkentett költséget kell megfizetnie.

Ha két napon belül nem kérik a kerékbilincs megszüntetését a közterület  felügyelő a szabálytalan megállás és várakozás megszüntetése érdekében a járművet elszállítattja. Ebben az  esetben mind a kerékbilincselés, mind az elszállítás költségét is meg kell fizetnie az üzembentartónak.

forrás: origo.hu, drszekely.hu

süti beállítások módosítása