Árad a Duna több tízezren a védekeznek a gátakon. Kihasználva ezt a helyzetet mégis vannak olyanok, akik lopásra szánják rá magukat. Nézzük meg hogyan szabályozza a Btk. az katasztrófa idején elkövetett lopást!
2013. április 20.-án módosult a Büntető Törvénykönyv lopást szabályzó paragrafusa.
Az új szabály értelmében szigorúbban kell büntetni azokat, akik közveszély helyszínén lopnak, hívja fel a figyelmet a Dr. Székely Ügyvédi Iroda. Ebbe a körbe soroljuk a katasztrófa- vagy vészhelyzet, illetve természeti csapás helyszínét. Ide tartoznak az ár- és belvízvédelemmel érintett területek is. Kiemelendő, hogy nem csak a közvetlen helyszínen, azaz a vízzel elöntött területen, hanem a védekezéssel kapcsolatos egyéb helyről történő lopás is az új szigorúbb büntetés alá esik –pl.: az éppen nem üzemelő szivattyú eltulajdonítása az ártérből-.
Vétség helyett minden esetben bűncselekmény lesz a katasztrófa- vagy vészhelyzet, illetve természeti csapás helyszínén elkövetett lopás, akkor is, ha azt szabálysértési értékre követték el. A büntetés mértékét az eltulajdonított dolog értéke határozza meg. A büntetés az eddigi kettő helyett alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés ha a lopással okozott kár nem haladja meg a kétszázezer forintot. A szankció felső határa akár tíz év is lehet különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén -50 millió forint felett.