Ebben a cikksorozatban tájékoztatjuk követőinket, hogy melyek a számla kibocsátásának szabályai. Az adóhatóság mérlegelés nélkül bünteti azon adózókat, akik a számlát nem a törvénynek megfelelően állították ki. Egy ilyen aprónak tűnő hiba további ellenőrzéseket vonhat maga után, például kizárólag az Áfa-ra indított ellenőrzést kiterjesztik további adónemekre, vagy további lezárt éveket vonnak ellenőrzés alá. Ebben a részben a papíralapon és az elektronikus úton kiállított számla fajtáit nézzük át.
A számla papíralapon és elektronikus úton is kibocsátható.
A papíron kibocsátott számla
tekintetében figyelemmel kell lenni a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításának, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet előírásaira is. A papíron kibocsátott számlának két fajtája van
- nyomtatványként nyomdai úton előállított számla
- számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla.
Nyomtatványként nyomdai úton előállított számla esetén figyelemmel kell lenni többek között arra, hogy csak az adóhatóság által megállapított sorszámtartománynak megfelelő számla kerülhet alkalmazásra (a kiadott sorszámtartományok a Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján megtalálhatóak). A nyomtatvány előállítója illetve forgalmazója a nyomtatványt kizárólag adóalanynak értékesítheti, a nyomtatvány értékesítéséről kibocsátott számlájában fel kell tüntetnie az értékesített nyomtatvány megnevezése mellett annak sorszámtartományát is,
valamint a nyomtatvány beszerzőjének az adószámát. A nyomtatványt számlaként felhasználó adóalanynak a nyomtatványt szigorú számadás alá kell vonnia.
Számítástechnikai eszköz útján előállított és papírra nyomtatott számla abban az esetben alkalmas adóigazgatási azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy az azt előállító számlázó program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást. 2010. szeptember 27-től a számlán nem kell feltüntetni, hogy az eredeti vagy másolati példány. A számla kibocsátójának olyan dokumentációval kell rendelkeznie, amely tartalmazza a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője (vagy jogutódja) által, a számla kibocsátójának (a program használójának) címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy a program maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. A számlázó programok előzetes minősítése, vagy véleményezése nem tartozik az állami adóhatóság feladatkörébe.
Az elektronikus úton történő számlázás tekintetében az Áfa-törvény előírásai mellett az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendelet előírásai is figyelembe veendőek. Számlát elektronikus úton kibocsátani, illetőleg ilyen módon rendelkezésre álló számlára adólevonási jogot alapítani kizárólag abban az esetben lehet, ha a számla és az abban foglalt adattartalom sértetlensége és eredetiségének hitelessége biztosított. Elektronikus úton kibocsátott számlának minősül a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére az adatok – vagy digitális tömörítés felhasználásával – adatállományok
elektronikus úton történő továbbítása, személyes rendelkezésre bocsátása telefonvezetékes, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses rendszeren keresztül, elektronikus adatfeldolgozás céljára.
Az elektronikus számlának két fajtája van:
a) az elektronikus aláírásról szóló törvény rendelkezései szerinti, legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással és minősített szolgáltató által kibocsátott időbélyegzővel ellátott számla,
b) az elektronikus adatcsererendszerben (EDI) elektronikus adatként létrehozott és továbbított számla.
Az elektronikus számlakibocsátás törvényi feltétele – mind az a) mind pedig a b) pont szerinti elektronikus számla esetében –, hogy annak alkalmazásáról a feleknek előzetesen meg kell állapodniuk. [Az a) pont szerinti esetben jogszabály ettől eltérő rendelkezést tartalmazhat.] Az EDI-rendszer alkalmazása esetén az előzetes megállapodást írásba kell foglalni, ellentétben az elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus számla kiállításával, ugyanis ez esetben elegendő a számlabefogadó előzetes szóbeli beleegyezése. Az elektronikus számlázás számlakibocsátónál történő bevezetése nincs hatósági engedélyhez kötve, az adóalany maga választja meg (akár számlánként) az általa alkalmazott számlázási módot,
vagyis hogy papíralapon vagy elektronikus úton bocsát e ki számlát.
Folytatjuk
