Jogról érthetően mindenkinek

Blogunk célja, a sok embert érintő jogi problémákban való tájékoztatás! Segítünk a mindennapi élet jogi útvesztőiben eligazodni!

Friss topikok

Címkék

2012. évi CXLVII. törvényt (1) adásvételi (1) adfeltöltés 2012. december 20 (1) adó (9) adóbevallás (2) adóbevallást (1) adóellenőrzés (1) adóelőleg (1) adójá (1) adójog (1) adószám (1) adószámát (1) adózás (3) adózás2013 (1) adózás 2013 (1) adózás 2013 kata (1) adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (1) adó 2013 (2) adó alanya (1) adó ellenőrzés (1) adó megállapítás (1) áfa-s számla (1) ajándék (3) ajándékozás (2) ajándékozó (1) aláírás (1) aláírási címpéldány (1) Aláírás hitelesítése (1) alaki hiba (1) alkohol (3) art (1) ART (1) árvíz (1) autópálya (1) baleset (3) baleseti statisztika (1) bank (1) bankszámlanyitás (1) bejelentési kötelezettség (1) bér (1) bérbeadás (1) bérbeadó (1) bérlet (2) bérleti díj (1) bérleti szerződés (2) bérlő (2) bírói gyakorlat (1) bíróság (2) bírság (1) biztosító (1) btk (2) bt módosítás (1) cég (3) cégalapítás (1) cégbíróság (3) cégbírósági bejegyzés (1) cégközlöny (1) cégmódosítás (3) cégmódosítás 2013. február 1 (1) cégügyek (1) cégváltozás (1) cég adózás (1) dolog (1) dr. Székely (1) dr. Székely Andrea (1) Dr. Székely Ügyvédi Iroda (1) éalás (1) eladó (1) elektronikus számla (1) elévülés (1) ellenőrzés (1) Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesület (1) Európai Unió (1) felszámolási közlemények (1) feltöltési (1) fizetés nélküli szabadság (1) fogyasztó (1) helyettesítő (1) helyi adó (1) helyi önkormányzat (1) helyszínelés (1) heti pihenőidő (1) heti pihenőidő szabályzása (1) hipa (1) hirdetmény (1) ingatlan (4) Ingatlan (1) ipa (1) iparűzési adó (1) iroda bérlés (1) ittas (1) ittas járművezetés (1) ittas vezetés (2) jegyzőkönyv (1) jog (1) jogosítvány (1) jogszabály-változások (1) jogviszony (1) jogviszony létesítés (1) kamat (1) karácsony (1) karácsonyi vásárlás (1) kata (1) kereékcsere (1) kerék (1) kerékbilincs (1) kereskedő (1) késedelmi kamat (1) kft (1) kft. (1) kft. ügyvezetője (1) kft bejelentés (1) kft cégmódosítás (1) kft kötelező módosítása (1) kft módosítás (1) kisadózó (1) kisadózó vállalkozások tételes adója (1) kisvállalatiadó (1) kiva (1) kkv adózás (1) konzulátus (1) kötelezettség (1) kötelező cégmódosítás (3) kötelező cégmódosítás 2013 (1) kötetlen munkaidő (1) Közlekedés (1) közlekedés (2) közlekedési baleset (3) közlekedési jog (2) közlekedési ügyvéd (1) közlemény (1) közlöny (1) közös tulajdon (1) közös tulajdon megszüntetése (1) köztartozás (1) köztartozásmentes adózói adatbázis (1) közterület felügyelő (1) közúti baleset (2) közúti baleseti statisztika 2012 (1) közúti közlekedés (1) közvetítői eljárás (1) kresz (1) kresz változás (1) ksh (1) küldemény (1) külföldi tag (1) lopás (3) lopás árvíz (1) lopás ügyvéd (1) második jogviszony (1) mediáció (2) mediációs ülés (1) mediátor (1) megajándékozott (1) megbánás (1) mt (1) munkaidő (1) munkaidő-beosztás (1) munkajog (1) munkajogi (1) munkajogi ügyvéd (1) munkáltató (2) munkavállaló (3) munkavégzés (1) munkaviszony (1) nagykövetség (1) NAV (3) nav (3) nav nyomtatvány (1) Nemzeti Adó- és Vámhivatal (1) NYILATKOZAT (1) nyomtatvány (1) nyugta (1) önellenőrzés (1) Országos Bírósági Hivatal (1) papírra nyomtatott számla (1) parkolás (1) pénztárgép (1) pénztárgépi nyugta (1) per (1) perbeszéd helyett párbeszédre (1) pihenőnap (1) posta (1) próbavásárlás (1) rendőr (2) részeg (1) segítaségnyújtás (1) segítség (1) szabadság (1) szabélytalan parkolás (1) számla (1) székhely (1) székhely telephely (1) személyi sérülés (1) szerződés (2) szonda (2) T201 (1) tao (2) társasági (1) társasági adó (1) társasági adóbevallást helyettesítő NYILATKOZAT (1) tételes (1) trükk (1) trükkös lopás (2) trükkös tolvajok (1) ügyfélkpau (1) ügyvéd (6) ügyvédi ellenjegyzés (1) új Btk (1) új cég (1) új Mt (1) vagyon elleni bűncselekmény (1) vagy fióktelep (1) vállalkozás (1) vállalkozások (1) vám (1) vámatóság (1) vámkezelés (1) vámvizsgálat (1) várakozás (1) vásárlás (1) végelszámolás (1) végelszámoló (1) végelszámoló jogai (1) végelszámoló kötelességei (1) véralkohol (2) véralkohol szint (1) vérvétel (1) vevő (1) vezess.hu (1) vezető (1) vezető tiszségviselő (1) vezető tisztségvisleő (1) webshop (1) Címkefelhő

Megtörtént eset: autóbusz és teherautó balesete

2014.04.18. 20:47 surgeon

Budapest forgalmas útján haladt egymással szemben az utasokkal teli busz és egy teherautó, amely hirtelen balra kanyarodott a közeli bevásárlóközpont parkolója felé. Mivel rosszul mérte fel a közeledő busz távolsága mellett a sebességét is, a buszsofőrnek keményen a fékbe kellett taposnia. Két álló utasa egymásra borult olyan szerencsétlenül elesve, hogy a későbbi szakvélemény szerint 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedtek.
 
Bár a teherkocsis férfi látta a vészfékezést, a busz többi utasához hasonlóan ő sem foglalkozott a sérültekkel. A hivatalos megfogalmazás szerint "segítségnyújtási kötelezettségüket elmulasztották".

Hogyan védekezett a teherautós?

A meghallgatások során a Dr. Székely Ügyvédi Iroda által védett teherautósofőr csak részben érezte magát felelősnek a balesetért, látta persze a buszt, de úgy gondolta, befér még előtte biztonságosan. Állította, hogy hirtelen fékezést nem tapasztalt, a helyszín elhagyását pedig nem érezte problémásnak, hiszen a sérülésekről nem tudott.


Némileg módosított véleményén a bírósági tárgyalás során, hiszen - mint mondta - utólag megtudta, hogy emberek sérültek meg az incidensben.
 
Szintén veszélytelennek minősítette utólag a szituációt a teherkocsi utasa is, annak ellenére, hogy az eljárás során 4-5 méterre saccolta a távolságot maguk és a közelgő busz között. A busz fékezését látta, még dudálást is hallott, de ő sem gondolta, hogy bárki is megsérülhetett. Egyik jármű sebessége sem volt nagy - állította.

Mit mondott a buszsofőr és az utasok?

A sofőr szerint olyan 30-cal mehetett, amikor bevágott elé a teherautó, a baleset elkerülése miatt taposott a fékbe. Háta mögött az egyik utas kiabálni kezdett, miközben látta, hogy mintha mi sem történt volna, a teherautó tovább hajtott. Szerinte egyértelmű: a vétkes sofőrnek észlelnie kellett, hogy ő megáll a busszal, és azonnal kinyitja az ajtókat.

Valószínűleg eddig elég egyértelműnek tűnik az olvasó számára az eset: elnézte a teherautós, mire vészfékezett a buszos, aminek következményeként sajnos összetörte magát két utas. Csakhogy a buszon utazó tömeg másként emlékezett.
 
Ők azt állították a bírósági meghallgatások során, hogy nem érzékeltek nagy fékezést. Látták ugyan, hogy ketten elestek, de szerintük valószínűleg csak azért, mert egyikük nem kapaszkodott, és ráesett a másikra.
 
Az ügyet részletező szakvélemény a 30 km/órás sebességet megerősítette a busz esetében, ugyanakkor - és ez némi fordulat - megállapította, hogy "a vészfékezés nem volt feltétlenül indokolt". Ugyanakkor az is szerepel benne, hogy "a nagyobb mértékű fékezés az ülő utasokra nem veszélyes, az álló utasokra azonban igen, melyet a két utas sérülései igazolnak".

Akkor most melyik sofőr a bűnös?

Közúti baleset gondatlan okozásának vétségében végül a teherautóst nyilvánította bűnösnek a bíróság, amit erősített, hogy a sofőr végül beismerő vallomást tett. Eszerint megszegte a KRESZ 31. § (5) bekezdésének c) pontját, amikor balra kanyarodása során nem adott elsőbbséget a szemből közlekedő busznak.

Az ítélet indoklása szerint a bíróság figyelembe vette a műszaki szakértő megállapítását, így azt, hogy ha a buszvezető valóban 30 km/óra sebességgel közlekedett, akkor a hirtelen fékezés nem volt feltétlenül indokolt. Ezen felül figyelembe vette azt a körülményt is, hogy a veszélyhelyzetet a teherautós hozta létre, így "az nem róható a buszvezető terhére, ha a veszélyhelyzetet nem a leghatékonyabb, illetve nem a legmegfelelőbb módon hárítja el".


Az esetleges cserbenhagyással, és a segítségnyújtás elmulasztásával kapcsolatban szó szerint idézünk.
 
"A cserbenhagyás vétsége akkor valósul meg, ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, ill. onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e. Cserbenhagyás abban az esetben állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény, elsődlegesen a segítségnyújtás elmulasztása nem valósul meg. A két bűncselekmény közötti elhatárolást az jelenti, hogy van-e a baleset helyszínén sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy, vagy nincs. Ha nincs ilyen személy, a baleseti helyszín elhagyása a cserbenhagyás vétségét valósítja meg, ha van sérült, vagy közvetlen veszélyben lévő személy, a segítségnyújtás elmulasztása állapítható meg."

Mi lett a büntetés?

Itt megint csak szó szerint idézünk:  "Az a körülmény, hogy a sofőr az eljárás folyamán elismerte a felelősségét akkor, amikor kiderült, hogy az autóbusz két utasa megsérült, a vádlott felelősségének megállapítását nem teszi megállapíthatóvá, hiszen az elkövető tudatának a cselekmény elkövetésének időpontjában kellett volna arra kiterjednie, hogy az autóbuszon valaki megsérült."
 
Mindezek miatt fifty-fifty ítélet született:
- közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 100 ezer forintot kell fizetnie a teherautó sofőrjének
- a segítségnyújtás elmulasztása vád alól viszont felmentette őt a bíróság
 

A cikk a vezess.hu oldalon is megjelent

Így előzze meg, hogy trükkös lopás áldozata legyen

2014.03.05. 20:59 surgeon

Ez a legújabb trükk: átverés, lopás fenyegeti a pestieket

Egyre több trükkös lopásról hallani, amikor az áldozatokat valamilyen átveréssel fosztják ki saját otthonában.
Újabb trükkös lopásra derült fény Budapesten: villanyóra leolvasónak adta ki magát egy férfi, aki készpénzt és ékszereket zsákmányolt. Miután  a budapesti hölgy ajtót nyitott, a tettes késsel fenyegette meg áldozatát és készpénzt, ékszereket és műszaki cikkeket tulajdonított el. Az ismeretlen férfi 30-35 év körüli, körülbelül 180-185 centiméter magas, vékony testalkatú, ovális, csontos arcú, rekedtes hangú férfi, aki az elkövetéskor sötét árnyalatú nadrágot és pufi dzsekit, valamint kötött sapkát viselt.


Forrás: police.hu

Sajnálatos, de egyre több esetben jutnak be úgy lakásokba a csalók-tolvajok, hogy szerelőnek, óraleolvasónak adják ki magukat. A Pénzcentrum.hu összeszedett néhány olyan trükköt, amivel amivel sokszor próbálkoznak az illetéktelen behatolók.

  • 1. Az ellenőrzős trükk. Általában valamilyen szakzsargont vetnek be, és arra építenek, hogy az ajtót nyitó gyanútlan ember nem érti, mit is emlegetnek. Valamilyen szelepet, fúvókát, számlálót jöttek ellenőrizni, és ha valaki beengedi őket: kifosztják. Ha többen vannak, egyikőjük elvonja a figyelmet, és úgy csinál, mintha tényleg ellenőrizne valamit a kazánon, míg a másik gyorsan összegyűjti az értékeket.
  • 2. Papírt és tollat kérnek. A becsöngető rabló tollat és papírt kér, hogy egy üzenetet írhasson a szomszédnak. Vendégségbe, látogatóba jött, de úgy látszik az illető nincs otthon. Telefonon nem tudja felhívni, mert lemerült, de mégis szeretne pár sort hagyni neki. Amíg pedig várakozik, és nem zárod rá az ajtót: besettenkedik és viszi, amit lát.

logo másolata.jpg

  • 3. Valamit vennének. Általában olyasmit emlegetnek, amitől az ember már amúgy is szabadulna, így épp kapóra jön, ha meg akarják venni. Használt régi tévét, rádiót, elektromos háztartási cikkeket keresnek, de ha bejutnak a lakásba, sokkal több mindent visznek magukkal.
  • 4. Pénzváltós trükk. Ő az új szomszéd, vagy az idős nénihez jött látogatóba a másodikon. Kifizetné a tartozását, de nem tud az illető visszaadni. Amikor pedig előveszed a pénztárcád, hogy segíts neki, már kapja is ki a kezedből, és szalad vele el. Vagy csak a két darab ötezresedért ad neked egy hamis tízest.
  • 5. Az unoka bajban van. Arra is volt már példa, hogy egy idő nénitől azzal csaltak ki pénzt, hogy felhívták őt az unokája "nevében", elmondták, mekkora bajba keveredtek, és arra kérték az asszonyt, a kívánt összeget készítse össze, ők pedig elmennek érte a lakására.

 

Így csökkenthetjük a lopás, illetve a veszteség kockázatát:

  • 1. Ellenőrizd az igazolványát! Legtöbb esetben a szolgáltató munkatársai fényképes, logóval, érvényességi dátummal és azonosítószámmal ellátott igazolvánnyal rendelkeznek. Kérd el, és amennyire lehet, próbáld megvizsgálni a hitelességét! A legjobb, ha addig be sem engeded, amíg ezt nem tetted meg.
  • 2. Telefonálj! Hívd fel az adott szolgáltatót, és kérd le a kiérkező szakember adatait, azonosítószám és név alapján meg kell találniuk őt a rendszerben. Ha már vonalban vagy, arra is kérdezz rá, valóban végeznek-e a környékeden karbantartási munkálatokat.
  • 3. Riasztás! Ha azonban már megtörtént a baj, mindenképpen jelezd a felé a szolgáltató felé, amire hivatkoztak, így ők is tudnak lépéseket tenni az ügyben. Tegyél feljelentést a rendőrségen!

forrás: Pénzcentrum.hu

 

Új szabályozás a késedelmi kamatra és a behajtási költségátalányra

2014.02.15. 14:15 surgeon

Március 16-tól változnak a Polgári törvénykönyv (Ptk.) azon szabályai, amelyek a késedelmi kamat fizetésére, illetve a behajtási költségátalányra vonatkoznak. A késedelmi kamat a jegybanki alapkamat nyolc százalékkal növelt értéke, a behajtási költségátalány legalább negyven euró lehet.

Egy tavaly elfogadott jogszabály révén a Ptk. 6:155. §-a a következő szöveggel lép hatályba március 16-tól:

6:155. § [Fizetési késedelem vállalkozások közötti szerződésben, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett hatóság szerződése esetén].

(1) Vállalkozások közötti szerződés, valamint pénztartozás fizetésére kötelezett szerződő hatóságnak a szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat - idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ennek hiányában a pénzpiaci kamat - nyolc százalékponttal növelt értéke. A kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére.

(2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis.

(3) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértékét az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére az e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a jogosult hátrányára megállapító szerződési feltételt - mint tisztességtelen kikötést - a jogosult megtámadhatja. Szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamat esedékességét a pénztartozás teljesítésének idejére e törvény által meghatározott fizetési határidőt követő naptól eltérően megállapító szerződési feltétel semmis.

logo másolata.jpg

(4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

A jogszabályi változtatásokból az következik, hogy 2014. március 16-tól mindenképpen kötelező lesz minimum 40 eurónak megfelelő forintösszeget is felszámolni behajtási költségátalányként. A behajtási költségátalányra vonatkozó törvényváltozás értelmében a késedelmi kamaton túl, a késedelmesen fizető fél köteles megfizetni a behajtással kapcsolatos valós vagy vélelmezett költségeket is. Ennek mértéke – a megkésett összeg nagyságrendjétől és a behajtással kapcsolatosan felmerült tényleges költségektől függetlenül – legalább 40 eurónak megfelelő forintösszeg, amelytől a felek csak felfelé térhetnek el.

A szerződés költségátalányt kizáró vagy a Ptk.-tól egyéb módon eltérő rendelkezése automatikusan semmisnek minősül. A behajtási költségátalány fizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei: például a késedelmi kamat fizetése alól. A rendelkezést a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetén, valamint a közbeszerzésekre kötelező alkalmazni, a 2013. március 16-án, vagy azt követően kötött szerződések vonatkozásában.

Mit tegyünk közúti baleset esetén!

2014.01.26. 12:52 surgeon

Legelőször ellenőrizzük, hogy történt-e személyi sérülés, segítségre szorul-e. Ha a közúti baleset bekövetkezésének az oka tisztázható, és a sikerül megállapodni a felelősség kérdésében is nem szükséges a rendőrség tájékoztatása, bevonása.  Jellemzően kisebb mértékű anyagi káros baleset esetén  az európai baleseti bejelentő lap („kék-sárga”) kitöltésével a baleset körülményei rögzíthetők, amely segítségével a kárrendezés eredményesen lefolytatható.  – mondta Janklovics Ádám a Székely Ügyvédi Iroda jogásza 

  • Ha Ön a károkozó jelentse be a kárt 5 munkanapon belül saját biztosítójánál,
  • Ha Ön a károsult, kárigényét a káreseményt követő 30 napon belül be kell jelentenie a károkozó biztosítójánál.
  • Ha a károkozó külföldi állampolgár volt, a kárt a Mabisz bármelyik tagbiztosítójánál bejelentheti. Saját érdekében fontos feljegyezni a károkozó külföldi felelősségbiztosítójának nevét, a birtokában

Ha az anyagi kár nagyobb mértékű, személyi sérülés törtét továbbá a baleset körülményei és/vagy a felelősség nem állapítható meg egyértelműen, mindenképp rendőri intézkedés igénybe vétele javasolt. Az intézkedés folyamán hozott határozatban a kárrendezéssel kapcsolatos vitás kérdések tisztázásra kerülnek.

logo másolata.jpg

Ha rendőri intézkedés történik a közúti balesettel kapcsolatban : a rendőri helyszínelés során csak és kizárólag olyan jegyzőkönyvet írjon alá, amelyeket előzőleg elolvasott és amelyek pontosan tartalmazzák a nyilatkozatát. Jogában áll az intézkedő rendőröket a helyszínen található nyomokról, vagy fellelt tanúk nevéről jegyzőkönyv felvételére kérni, és mindazt kérhetjük jegyzőkönyvbe venni, amit a baleset során fontosnak találunk.

Ügyvédi tipp közúti baleset esetén:

  • A rendőrségi helyszínelés során ügyeljen arra, hogy a helyszínelők pontosan és alaposan rögzítsék a történteket! Készítsen Ön is fényképfelvételeket a helyszínen!
  • Amennyiben kívülálló személy látta a balesetet, kérje el nevét, elérhetőségét, és adja át a kiérkező rendőrnek!

Megkönnyítheti helyzetét a későbbi eljárás során, ha a baleset helyszínén fényképeket készít, rögzíti a történteket, a helyszínt, illetve a gépjárművek helyzetét. Tanúk adatainak felvétele (ha voltak a helyszínen) szintén segítségére lehet a bizonyítás során. Ezen bizonyítékok megléte jelentősen meggyorsítja a kárrendezés folyamatát.

 

Nem dobhatjuk ki a bérlőt, ha elkel a lakás

2013.09.08. 11:55 surgeon

Eladták a bérelt lakást a feje fölül? Határozatlan idejű szerződéssel a zsebében nincs ok az aggodalomra, még akkor sem, ha a bérbeadó, mint az egyre gyakrabban megesik, igyekszik rövid úton kitenni a szűrét - állítják a lapunk által megkérdezett szakértők. A bérbeadóknak viszont mélyen kell a zsebükbe nyúlni.

logo másolata.jpg

A lakáspiac befagyása a sikertelenül próbálkozó eladók egy részét arra készteti, kényszeríti, hogy átmenetileg bérbeadással is kísérletezzenek. Az egyre mindennapibbá váló gyakorlat során akkor keletkezhet konfliktus, ha közben az értékesítést is siker koronázza, a vevő üresen szeretné birtokba venni a megszerzett ingatlant, a bérleti szerződés pedig határozott idejű. Ilyenkor a bérlők arra ébredhetnek, hogy noha messze még a futamidő vége, a bérbeadó rövid úton távozásra szólítja fel őket.

Kell-e költözni?

A lakásbérleti szerződések túlnyomó része határozott időre, leginkább egy évre köttetik, ez alatt az idő alatt csak rendkívüli felmondással szüntethető meg, ehhez viszont valamelyik félnek kirívó szerződésszegést kell elkövetnie. Ilyen a lakbér nem fizetése, vagy szándékos károkozás, a lakás nem rendeltetésszerű használata. A lakás értékesítése azonban nem tartozik ezek közé az okok közé, kivéve akkor, ha ezt előzetesen belefoglalták a szerződésbe. Ennek hiányában a bérlőt sem a bérbeadó, sem az új tulajdonos nem kényszerítheti kiköltözésre - hangsúlyozza Tausz Patrik, a Szecskay ügyvédi iroda partnere.

Jár-e kártalanítás?

Az eladó, bérbeadó ilyenkor kényszerhelyzetbe kerül, ezért célszerű a megfelelő kártalanítás melletti megegyezésre törekednie, ami nem a kapott kaució, vagy a költözés költségeinek megtérítését jelenti, hanem tényleges kártalanítást. A bérlő tulajdonképpen annyit kérhet ezen a címen, amennyit nem szégyell - fogalmaznak a jogi szakértők. Ebbe a körbe tartozhat a bérleti díj különbözetének megtérítése a futamidő végéig, ha az új, kiválasztott  lakás drágább, vagy más kompenzáció, ha az rosszabb minőségű, de a költözés nem anyagi jellegű terhei is forintosíthatók.

A lakás esetleges felújítására, kifestésére a bérlő által költött összeg ugyan elvileg csak számla ellenében követelhető, ám ebben  kérdésben is megegyezésre érdemes törekedni, miután a vevő a huzavona hatására el is állhat az ügylettől, sőt kártérítést is követelhet annak meghiúsulása miatt - hívják fel a figyelmet a szakértők.

Inkább így szerződjön!

A kellemetlen helyzet elkerülése érdekében, eladási szándék esetén a bérbeadónak érdemes olyan szerződést kötni, amelyben a lejárati dátum mellett az is szerepel, hogy a lakás értékesítése szintén a szerződés megszűnésével jár. Járható út a határozatlan idejű megállapodás is, csakhogy ingatlanosok szerint az így kínált lakások iránt, épp a bizonytalanság miatt, kisebb az érdeklődés.

A bérlőnek alapjában véve nem kell biztosíték, állítják a szakértők, ugyanis egy határozott idejű szerződéssel és az abban foglaltak pontos követésével birtokvédelmet, azaz teljes biztonságot élveznek.

Új Btk, új közlekedési szabályok!

2013.07.01. 23:48 surgeon

A július elsejétől, azaz hétfőtől sokkal szigorúbb büntetésre számíthat, aki ittasan vezet, de az jár a legrosszabbul, aki ivott és valamilyen egyéb tudatmódosító szert is fogyasztott vezetés előtt, mert őt halmazati büntetéssel sújtják. Összegyűjtöttük a legfontosabb változtatásokat.

Július elsején lép életbe az új Büntető törvénykönyv (Btk.) amely jelentős változásokat hoz a közlekedési bűncselekmények terén is. A leglényegesebb az ittas vezetés fogalmának pontosítása és szigorítása, amire a jogalkotók szerint azért volt szükség, mert sok esetben nehéz, néha lehetetlen volt a bűncselekmény bizonyítása a jelenlegi normák szerint. 

logo másolata.jpg

Közeledünk a tényleges zéró tolerancia felé

Az új Btk. szerint, ha valakinek a szervezetében az alkoholszint meghaladja a 0,5 ezreléket-amit nagyon könnyű elérni, elég hozzá 2 pohár bor, vagy egy korsó sör elfogyasztása - minden esetben a helyszínen elveszik a járművezető jogosítványát és büntetőeljárást indítanak ellene. Korábban ez a határ 0,8 ezrelék volt.

Természetesen az alkoholtűrő-képessége mindenkinek különböző, egy pohár bor elfogyasztása másként hat egy 55 kilós nőre és egy 100 kilós férfira. Ezt a jelenlegi szabályozás figyelembe is vette, de egyben kibúvót is jelentett, ugyanis a bíróság dönthette el, hogy egy ittas vezetésen kapott sofőr képességeit mennyire befolyásolta a hátrányosan a korábban elfogyasztott alkohol.

Július elsejétől ha valakinek 0,5 ezreléknél többet mutat a szonda  vétséget követ el, ha balesetet is  okoz, az már bűncselekmény.

szonda.jpeg

„Az ügyvédek egy jó védekezési stratégia kialakításával eddig eredményesen tudták bizonygatni, hogy ügyfelük vezetési képességét nem befolyásolta hátrányosan az alkohol. Az új szabály értelmében a jövőben nem kell a bíróságnak az egyéni befolyásoltságot vizsgálnia, mérlegelés nélkül ittasnak kell tekinteni azt, akinek a szervezetében a véralkohol szintje a 0,5 ezreléket meghaladja.” - foglalta össze az új szabályozás lényegét Dr. Janklovics Ádám, a Székely Ügyvédi Iroda munkatársa.

Ez a gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy júliustól megszűnik az ügyvédek mozgástere, és a bíróságok mérlegelési lehetősége, ugyanis az új Btk. egyértelműen meghatározza, hogy kit tekint ittas állapotban lévőnek: „a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.”

Ittasan vagy bódultan, júliustól már nem mindegy

Korábban a járművezetés ittas állapotban szabályai között szerepelt a „bódult állapot”, ám júliustól ezt már önállóan szabályozza az új Btk. Az elkövetési eszközei, elkövetők, a büntetési tételek megegyeznek az ittas vezetés szabályaival. Pontosan nem lehet felsorolni, és meghatározni, hogy melyek a vezetésre hátrányosan ható szerek - kábítószer, kábítószernek nem minősülő kábító hatású anyag vagy szer.

Minden esetben szakértő állapítja meg, hogy az elkövető szervezetében milyen anyag volt jelen és milyen mennyiségben, illetve ebből a szakértő következtethet arra, hogy a vezetési képességre hátrányosan hatott-e a szer. Dr. Janklovics Ádám szerint a legfontosabb gyakorlati változás az, hogy mivel a bódult állapot külön kategóriába került, így halmazati büntetést járhat azért, ha valaki alkoholt és egy egyéb tudatmódosító szert is fogyasztott vezetés előtt.


Júliustól már a forgalom előtt megnyitott magánutakon is szondáztathatnak, tehát akkor is ugrott a jogsi, ha valakit egy parkolóban, vagy benzinkúton kapnak ittas vezetésen

Mégsem lett bűncselekmény az engedély nélküli vezetés

Bár a törvénytervezetben és a miniszteri indoklásban is úgy szerepelt, hogy a bűncselekmények közé kerül, ha valaki érvényes engedély, vagy eltiltás hatálya alatt vezet, ez végül mégsem került be az új Btk-ba, az viszont igen, hogy a törvény hatályát júliustól kiterjesztették a közforgalom elől elzárt magánutakra (benzinkút, bevásárlóközpont parkolója) is.

Forrás:

www.drszekely.hu

www.origo.hu

Ne lopj árvíz idején!

2013.06.07. 15:45 surgeon

Árad a Duna több tízezren a védekeznek a gátakon. Kihasználva ezt a helyzetet  mégis vannak olyanok, akik lopásra szánják rá magukat. Nézzük meg hogyan szabályozza a Btk. az katasztrófa idején elkövetett lopást!

2013. április 20.-án módosult a Büntető Törvénykönyv lopást szabályzó paragrafusa. 

Az új szabály értelmében szigorúbban kell büntetni azokat, akik közveszély helyszínén lopnak, hívja fel a figyelmet a Dr. Székely Ügyvédi Iroda.   Ebbe a körbe soroljuk a  katasztrófa- vagy vészhelyzet, illetve természeti csapás helyszínét. Ide tartoznak az ár- és belvízvédelemmel érintett területek is. Kiemelendő, hogy nem csak a közvetlen helyszínen, azaz a vízzel elöntött területen, hanem a védekezéssel kapcsolatos egyéb helyről történő lopás  is az új szigorúbb büntetés alá esik –pl.: az éppen nem üzemelő szivattyú eltulajdonítása az ártérből-. 

logo másolata.jpg

Vétség helyett minden esetben bűncselekmény lesz a katasztrófa- vagy vészhelyzet, illetve természeti csapás helyszínén elkövetett lopás, akkor is, ha azt szabálysértési értékre követték el. A büntetés mértékét az eltulajdonított dolog értéke határozza meg.  A büntetés az eddigi kettő helyett alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés ha a lopással okozott kár nem haladja meg a  kétszázezer forintot. A szankció felső határa akár tíz év is lehet különösen nagy értékre elkövetett lopás esetén -50 millió forint felett.

Adóbevallás 2013 május 31. társasági adó, helyi adó

2013.05.30. 12:33 surgeon

Idén is kitüntetett figyelmet kap a társaságok életében a május 31., hívja fel a figyelmet a Székely Ügyvédi Iroda stratégiai partnere a  Cégmanager Kft. könyvelési csapata. E napon kell leadni  kb. 420.000  adózónak az előző évi beszámolókat, el kell készíteni, és  be kell nyújtani az iparűzési adóról, a társasági adóról, az energiaellátók különadójáról, a szakképzési hozzájárulás különbözetéről, az innovációs járulékról, a hitelintézeti járadékról, az egyes ágazatokat érintő különadókról, valamint a korábban kettős könyvvitelt választó eva-alanyoknak az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló bevallásokat.

Bővebben a társasági adó bevallásról:

A gazdálkodóknak a társaságiadó-kötelezettségükről bevallást kell tenniük, a határidő május 31. Nem vonatkozik ez az általános határidő azokra az adózókra, akik a naptári évtől eltérő üzleti évet választottak és azt a létesítő okiratuk is tartalmazza. (részükre az irányadó szabály: az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtaniuk a társaságiadó-bevallásukat.)

A bevallásban minimális tartalmi és szerkezeti változások történtek az adózók javára.

Figyelemfelkeltő változás történt a veszteségelhatárolás, az osztalékfizetés, szoftverfejlesztők bérének szabályainál: a korábbi adóévek elhatárolt veszteségét legfeljebb az – elhatárolt veszteség nélkül számított – adóalap 50 százalékáig lehet érvényesíteni. Az idei évtől adóalap-csökkentésként lehet elszámolni az osztalékfizetési kötelezettség elengedéséből származó bevételt.  A szoftverfejlesztők bérköltsége után nem lehet adókedvezményt elszámolni.

A  bevallás teljesítéséhez a 1229-es számú nyomtatványt kell kitölteni és a NAV-hoz eljuttatni- a mulasztási bírság elkerülése érdekében, - ami akár 500.000 Ft is lehet-. határidőben. Jó tanács, hogy csak a hibátlanul kitöltött űrlapot küldjük be. A kitöltést követően, a küldés előtt futtassuk le az nyomtatványkitöltő program hibakeresőjét.

A két  tipikus hiba:

  • az űrlapot 1000 Ft- helyett forinként töltik ki (10 és nem 10.000)
  • ha a cég ebben az üzleti évben alakult és volt előtársasági időszak ennek a tényét sokszor nem jelölik

Új adónemként jelennek meg a bevalláson az innovációs járulékkötelezettség és a szakképzési hozzájárulás.

Azok az alapítványok, közalapítványok, társadalmi szervezetek, köztestületek, egyházak, lakásszövetkezetek, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárak, közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmények, európai területi együttműködési csoportosulások, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, amelyeknek 2012-ben vállalkozási tevékenységből nem volt bevételük, vagy e tevékenységhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számoltak el, és 2013. február 25-ig társaságiadó-bevallást helyettesítő nyilatkozatot tettek, társaságiadó-bevallási kötelezettségüket ezzel teljesítették, így nekik 2011. május 31-ig nem kell bevallást beadniuk.

 

Szigorúbb szabályok ittas vezetés esetén

2013.05.19. 11:29 surgeon

A július elsején életbe lépő új büntető törvénykönyv (2012. évi C. törvény) jelentősen módosítja az ittas vezetésre vonatkozó szabályokat. Az eddigi 0,8 ezrelékes szabálysértési határt 0,5-re szállítják le. Ha valakinek a szervezetében az alkoholszint meghaladja a 0,5 ezreléket-amit nagyon könnyű elérni elég hozzá 2 pohár bor elfogyasztása- minden esetben a helyszínen elveszik a járművezető jogosítványát, és büntetőeljárást indítanak.

ittas.jpeg

Az alkoholtűrő-képessége mindenkinek különböző, ezért a – még hatályos törvény szerint (1978. évi IV. tv.)- a bíróságnak az alkohol fogyasztásából származó egyéni befolyásoltság mértékét kell vizsgálnia ahhoz, hogy ittas vezetésért büntetést szabjanak ki. 2 dl bor elfogyasztása különbözőképpen hat egy 55 kilós nőre és egy 100 kilós férfira. Nem mindegy, kinek milyen az alkohol-tűrőképessége, sokat számít, hogy az alkoholfogyasztás előtt  evett-e, vagy éhgyomorra fogyasztott alkoholt.  Az új Btk. egy értelmező rendelkezésen keresztül egyértelműen meghatározza, hogy kit tekint ittas állapotban lévőnek: „a 236. és a 238. § alkalmazásában ittas állapotban lévő személy az, akinek a szervezetében 0,50 gramm/liter ezrelék véralkohol-, illetve 0,25 milligramm/liter ezrelék levegőalkohol-koncentrációnál nagyobb értéket eredményező szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van.” Az új  szabály értelmében a jövőben nem kell a bíróságnak az egyéni befolyásoltságot vizsgálnia, mérlegelés nélkül ittasnak kell tekinteni azt, akinek a szervezetében a véralkohol szintje a 0,5 ezreléket meghaladja. Az ügyvédek jó védekezési stratégia kialakításával eredményesen tudták  bizonygatni, hogy ügyfelük vezetési képességét nem befolyásolta hátrányosan az alkohol.

logo másolata.jpg

Az új törvény a közforgalom előtt el nem zárt magánúton  (benzinkút, bevásárlóközpont parkolója) elkövetett ittas vezetést az eddigi szabálysértés helyett alapesetben  bűncselekménynek, vétségnek minősíti.

Az új Btk. külön tényállásként kezeli azokat az eseteket, amikor valaki nem ivott, de „vezetési képességre hátrányosan ható szer” hatása, azaz drog vagy gyógyszer hatása alatt áll. A járművezetés bódult állapotban büntetési tételei megegyeznek az ittas járművezetéssel. Aki tehát a jövőben bedrogozva és részegen vezet, azt külön-külön büntetik meg a két tényállásért, azaz halmazati büntetést kap.

A jelenlegi szabályozás szerint, ha az ittas vezetésen kapott sofőr véralkoholszintje 0,8 ezrelék alatt volt, akkor legfeljebb 150 ezer forintos bírságot szabhatnak ki, valamint nyolc büntetőpontot is elkönyvelnek. A jogosítványt maximum 6 hónapra bevonhatják, de erre a helyszínen nem kerül sor, csak a szabálysértési hatóság eljárása után.  0,8 ezreléknél magasabb véralkoholszint esetében már nem szabálysértést, hanem vétséget – ha karambolt is okozott, akkor viszont már bűntett – követ el a vezető, ebben az esetben a helyszínen elveszik a jogosítványt, amit a bíróságok akár végleg is bevonhatnak. A pénzbüntetés átlagosan 200–800 ezer forint között mozog. A jogosítványt csak a kötelező után képzés sikeres elvégzése után adják vissza.

Az új törvényi szabályzás „előnye”az, hogy csökkentette a járművezetéstől eltiltás minimumát bűncselekményi kategória esetén. Korábban a jogosítványt bevonás időtartama minimum 1 év volt, 2013. júliustól ez 1 hónapra csökken.

A Székely ügyvédi iroda támogatja az ésszerűbb közlekedést

2013.05.13. 23:39 surgeon

Ügyvédi irodánk pár héttel ezelőtt együttműködést kötött az Ésszerűbb Közúti Közlekedésért Egyesülettel. Az együttműködés keretében ügyvédi irodánk már több esetben is eljárt különböző hatóságok előtt. Erről a vezess.hu is írt egy rövid összefoglalót, melyet változtatás nélkül teszünk közzé (a teljes cikk itt olvasható):

Az elmúlt hetek legfontosabb eseménye egyesületünk életében, hogy lett igazi, hús-vér jogászunk! Az egyebek mellett közlekedési jogra is specializálódott Dr. Székely Ügyvédi Iroda munkatársa már több, régóta húzódó ügyünkben is rendkívül hivatalos levelet küldött a hatóságoknak, állami szerveknek, olyan precíz megfogalmazásban, amit nem lehet utánozni jogi tapasztalat nélkül.

logo másolata.jpg

Ebben az ügyben például a megyei Kormányhivataltól kért jogi szakértőnk intézkedést, miután a Magyar Közút kategorikusan megtagadta egy általunk feleslegesnek ítélt 70-es tábla eltávolítását, versenyt hárított a legközelebbi önkormányzattal egy valamikor elveszett Elsőbbségadás kötelező tábla miatt, és "majd valamikor"-ra helyezte egy ellentmondásos szaggatott felfestés és előzést tiltó tábla problémájának rendezését.

A budapesti nagykörúti, az RTL Fókusz által is megénekelt értelmetlen, ellenben szigorúan büntetett jobbra kanyarodási tilalom ügyében már jött is egy megszeppent válasz a Budapesti Közlekedési Központtól. Ez a nagyszerű közintézmény óvatos hárítással próbálja a felelősséget a VIII. kerületi önkormányzatra tolni - jogászunk megkereste őket is.